Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 80 ÉVVEL EZELŐTTI, 1938-AS UTOLSÓ BÉKEÉV ESEMÉNYEIBŐL

2018.11.30

 

Dolgok, amelyek 1938-ban történtek

 

 

  • Az évek óta tartó lassú javulás ellenére az amerikai
  • gazdaság újra recesszióban. A munkanélküliség ismét
  • eléri a 19%-ot.
  • Pearl S. Buck az első amerikai nő, aki elnyeri az irodalmi
  • Nobel-díjat. A Nobel-békedíjat a “Nansen-féle Nemzetközi
  • Iroda a Menekültekért” szervezet kapja.
  • A Fortune magazin júliusi számában közölt felmérés szerint
  • az amerikaiak 67,5%-a elutasítja, hogy az Egyesült Államok
  •  
  • Európából (Németország, Ausztria, Csehszlovákia)
  • menekülő zsidókat fogadjon be. A válaszadóknak csak
  • 5%-a pártolta a bevándorlási kvóták emelését és a
  • menekültek befogadását nagyobb számban.
  • A 23 éves Frank Sinatrát letartóztatják csábítás és házasságszédelgés vádjával. A vádakat később ejtették.
  • Chester Carlson feltalálja a xerográfiát (fénymásolást).
  • A Német Birodalom annektálja Ausztriát.
  • A Los Angelesben történt súlyos áradások miatt egy héttel
  • késik a 10-dik Oscar-díj átadása. A fődíjat az „Emile Zola
  • élete” című film nyeri el.
  • A California Arabian Standard Oil Company (CASOC)
  • elsőként talál olajat Szaúd-Arábiában.
  • Az 1937 óta tartó második japán-kínai háború tovább eszkalálódik.
  • Április 29-én megszületik Queens-ben Bernard Madoff.
  • John és Joe Kennedy Londonba utaznak, hogy az ott
  • amerikai nagykövetként dolgozó apjuknál
  • gyakornokoskodjanak. Apjuk, Joseph Kennedy a hitleri Németország nagy csodálója és támogatója, a nácik szerint „Németország legjobb barátja Londonban”.
  • A franciaországi futball-világbajnokságon Magyarország
  • második helyezett, miután veszít Olaszország ellen a
  • döntőben. A következő VB-t csak 1950-ben tartják.
  • Meghalt Karinthy Frigyes.
  • Hatalmas hurrikán pusztít az USA észak-keleti részén, az
  • első ilyen 1869 óta. Több, mint 800 halott, 57000
  • megrongálódott ház, példátlan anyagi károk. A pusztítás
  • nyomai még az 1950-es évek elején is láthatóak.
  • A Müncheni Egyezmény feldarabolja Csehszlovákiát.
  • Neville Chamberlain brit miniszterelnök szerint az
  • egyezmény garantálja a békét Európában.
  • Orson Welles „Világok harca” című rádiójátéka kisebb
  • pánikot okoz az USA-ban, miután sok hallgató valódi
  • híreknek hitte az űrlények inváziójáról szóló fiktív tudósítást
  • Frida Kahlo első egyéni tárlata a new yorki Julian Levy galériában.
  • Súlyos repülőgép-szerencsétlenség Jersey szigetén, a
  • pilóta és 12 utasa meghalt.
  • Párizsban egy lengyel származású zsidó fiatalember lelövi
  • a német követség egyik titkárát, tiltakozásul
  • Németországban élő családja deportálása ellen. Másnap a
  • német kormány súlyos megtorló intézkedéseket vezet be a
  • zsidó közösség ellen, gyakorlatilag megfosztva a zsidókat állampolgári jogaiktól. Két nappal később egész
  • Németországban véres, szervezett pogrom zajlik, „Kristályéjszaka” néven. Megkezdődik a zsidók tömeges letartóztatása és internálása koncentrációs táborokba.
  • Albert Hofmann először szintetizálja az LSD-t.
  • A Szovjetunióban bemutatják Eizenstein legújabb filmjét, az
  • „Alexandr Nyevszkij”-t, Prokofjev zenéjével. A
  • monumentális alkotás a Német Lovagrend 1242-es
  • támadását hősiesen visszaverő orosz herceg történetét
  • dolgozza fel.
  • Nyikolaj Jezsov leváltásával majd kivégzésével véget ért a
  • Nagy Tisztogatás legnagyobb hulláma. Az új NKVD-főnök a
  • mérsékeltnek tekintett Lavrentyij Berija.
  • raerunk.blogrepublik.eu/2016/07/25/dolgok-amelyek-1938-ban-tortentek/


Magyarország és a nagyhatalmak

1938-ban

A tekintélyes Time magazin 1939 elején az Év embere kitüntetı címet Németország

kancellárjának, Adolf Hitlernek adományozta. Hét évtizeddel később,

tehát tisztes történelmi távlatból visszapillantva erre az esztendőre azt mondhatjuk,

hogy a lap az 1938-as esztendıt – s benne a Führer teljesítményét – jól

mérte fel. Hitler az esztendı márciusában birodalmába olvasztotta Ausztriát,

s ezzel a nagynémet gondolatnak sok évtizedes múltra visszatekintő programját

valósította meg. Szeptember végén a bajor fıvárosban Olaszország,

Franciaország és Nagy-Britannia segédletével a versailles-i békemő egyik preferált

országából, az 1918-1920 elıtt soha nem létezett Csehszlovákiából kanyarított

le kisebb országnyi (egészen pontosan 29 ezer km2) területet, s kebelezett

be birodalmába 3,63 millió lakost.1 Aztán hét esztendıvel késıbb

Ausztria ismét önállóvá vált, a müncheni szerzıdést ekkortájt eleve érvénytelen

paktumnak nyilvánították, Hitler elszenesedett földi maradványait pedig

úgy földelték el, hogy annak senki se bukkanhasson a nyomára.

Mindez nem változtat azon a tényen, hogy 1938 Európájában a nemzetiszocialista

birodalom – az Anschluss óta hivatalos nevén Grossdeutsches

Reich – és annak teljhatalmú, sokak által rajongással övezett, más sokak által

szenvedélyesen győlölt ura hatalmas tényezı volt.

*

„1938 – a miénk”, hirdették szerte az országban a nyilasok plakátjai. Nem

lett az övék, mert bármennyire is sokat lendített rajtuk mindaz, amirıl

eddig szóltunk, s bármennyire is kamatoztatni tudták a korabeli magyar társadalom akut problémái generálta feszítı erıket, a Bethlen-rendszer

túlélte a nagy gazdasági válságot,2 a felszámolását célzó gömbösi

kísérletet. A Gömbös után a miniszterelnöki székbe ültetett Darányi Kálmán egy idı után helyesnek tartotta, ha enged a szélsıjobboldali törekvéseknek,

ám e politikája májusban bukását okozta. Utódja, Imrédy Béla elsı

intézkedései hatékonyan védelmezik a bethleni politikai struktúrát, a

nevezetes 3400-as ME rendelet eltiltja a közalkalmazottakat a nyilas pártokba való belépéstıl. Egészében azt mondhatjuk, hogy Magyarország és a nagyhatalmak

viszonyát ebben az esztendıben (is) a magyar belpolitika szereplıi érdemben nem befolyásolják. Azt – magyar részrıl – szinte kizárólag a hivatalos

politika formálja. A magyar–német viszonyt német oldalról az szabta meg, hogy

Berlin Csehszlovákiával szemben érdekközösséget látott, ám Romániával és Jugoszláviával szemben már korántsem. Ismerték a magyar-román viszony mély antagonizmusát, s ezért e vonatkozásban semmit sem javasoltak,

ám annál inkább szorgalmazták a magyar–jugoszláv viszony

megjavítását. Miközben ezt tették, gondosan ügyeltek arra: a délszláv fıvárosban véletlenül se gondolják azt, hogy a magyarok pártjára állva szorgalmazzák a két ország közeledését.

Márpedig a szerbekkel szemben évtizedek óta nem csekély averziót

tápláló Kánya Kálmán külügyminiszter kizárólag a magyar–jugoszláv határ

Hitler által történı garantálása esetén lett volna hajlandó a Belgráddal

való megegyezésre. Mivel ettıl a németek elzárkóztak, ezért gyakorlatilag Kánya sem volt hajlandó a déli szomszéddal való megállapodásra, mert (feltehetıleg megalapozottan) nem hitt abban, hogy Belgrád – egy magyar–csehszlovák háború esetén – valóban semlegességet tanúsítana. Gazdasági oldalról

1938-ra a magyar-német viszony a húszas évek vége, harmincas évek elsı fele idıszakához képest nagyon sokat javult, ellenben a magyarországi németek sorsa a két ország kapcsolatát továbbra is alaposan megterhelte.

Hiába volt a hivatalos magyar politika minden erıfeszítése, hogy eleget tegyenek e kisebbség kulturális követeléseinek, a kormányzati akaratot a helyi hatalmi szervek – maguk mögött tudva a közvélemény jelentıs részének masszív támogatását – nem hagyták érvényesülni. Eközben fenn is egyre több

kétely gyülemlett össze e politika folytatásának célszerősége tekintetében, mert napnál világosabb volt, hogy az egyébként jogos követeléseket a

Birodalomból a kisebbségen belül már évek óta jelentkezı disszimilációs törekvések izmosítására, s egyben a náci eszmék terjesztésére is fel akarják használni.3 A német politika fı vonalával sem lehettek Budapesten megelégedve, hiszen (az imént említetten túl) nagyon sok jel

figyelmeztetett arra, hogy Berlin a magyar revíziós törekvéseket messze

nem olyan hıfokon támogatja, ahogy azt Budapesten az elsı világháborús szövetség és közös sors alapján „indokoltnak” vélték.www.nogradhistoria.eu/data/files/186782770.pdf

 

  • 1938-as év ünnepi eseményei


     

     

    Aerdna @ 2011.08.04. 14:34 (11.12.06.)

    Aba-Novák Miklós pannója, a 'Francia-magyar kapcsolatok' 1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás Grand-prix díját. Így nem volt kétséges, hogy a Székesfehérváron, az ünnepi szentév okán kiemelt jelentőséggel bíró egykori koronázó városban is megbízást kap a művész.

    Az Országgyűlés 1938. augusztus 18-án – államalapító királyunk halálának 900. évfordulóján – Székesfehérváron meghozott törvénnyel (1938. évi XXIV. törvény) emelte állami ünnep rangjára Szent István ünnepét, tisztelegve a város sok évszázados történelmi és közjogi szerepét elismerő esemény előtt.

    Ennek az ünnepi évnek az eseményeit mutatja be Aba-Novák Vilmos Városházán található seccója, melyet a művész betegsége, majd halála miatt nem tudott sajnos befejezni.

    Az alkotás három falat beborító, az ünnepi emlékév eseményeit bemutató mű – a három fal három esemény bemutatását ábrázolja:

    1938. május 22.: vitézavatás napja. Ezen a napon 1903 fő vitézi avatására került sor Szent István Bazilikájának romjai (a Romkert) területén. Ekkor avatta fel Horthy Miklósné a város Szent István Központi Elemi Iskoláját (ma Széna Téri Általános Iskola), ahol megnyitották a 2. Tanügyi kiállítást. E napon helyezte el Horthy Miklós kormányzó a vitézi székház (később a szakszervezeti székházzal egybeépítésre került épület) alapkövét, illetve Horthy Miklósné az Úrinők Otthona alapkövét. 
    Az alkotáson egyértelműen felismerhető Horthy Miklós kormányzó.

    1938. június 1.: Szent Jobb ünnepe. Ezen a napon fogadták Szent István ereklyéjét, mely az Aranyvonaton érkezett második állomására a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus évében. A fogadóbizottság tagjai József főherceg, Mikecz Ödön, Hóman Bálint, Széchényi Viktor, Csitáry G. Emil, Sónyi Hugó, Temesy Milán voltak. A Szent Jobbot a Boldogasszony térre kísérték (mai Piac tér), ahol egy ideiglenes kétemeletes oltárnál Angelo Rotta címzetes érsek mondta el Szent Istvánhoz a könyörgést, majd misét pontifikált. Előző napon emelték ki Prohászka Ottokár megyéspüspököt Hosszú temetői sírjából, majd a Szent Jobb ünnepén, a közszemlére kitett Szent Jobb és a Szent István koponyaereklye előtti térről, a Romkertből temették el, innen vitték végső nyughelyére, a Prohászka-emléktemplomba.

    Az alkotáson szereplő azonosított személyek: Habsburg József főherceg, Hóman Bálint tárca nélküli miniszter, Havranek József alispán, Serédi Jusztínián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek, Balassa Brúnó, kir. tankerületi főigazgató, Angelo Rotta, budapesti pápai nuncius, Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a pápa legátusa, Shvoy Lajos, a székesfehérvári egyházmegye püspöke, Glattfelder Gyula csanádi érsek, Horthy Miklós kormányzó, Teleki Pál gróf, vallás- és közoktatásügyi és miniszter, Werner Adolf zirci apát, Thaisz Andor főispáni államtitkár, Széchényi Viktor gróf főispán, Schmidl Ferenc műszaki tanácsos, Csitáry G. Emil polgármester, Farkas Sándor polgármester helyettes, Kaltenecker Viktor, Székesfehérvár felsőházi követe, Poós Rezső vitézi székkapitány, Terbócz Miklós miniszteri tanácsos, Szűcs István altiszt.

    1938. augusztus 18.: ünnepi országgyűlés. Az országgyűlést eredetileg augusztus 21-re tűzték ki, de a német kancellár e napon fogadta Horthy Miklóst, így a kihelyezett országgyűlésre augusztus 18-án került sor. A Székesfehérvárra kihelyezett országgyűlés Felsőházának és Képviselőházának ülése délután 5 óra 3 perctől 6 óra 20 percig tartott. Itt alkották meg a fentebb már említett törvényt, mely alapján augusztus 20-a Szent István király dicső emlékére nemzeti ünnep lett. Ezt követően került sor Sidló Ferenc Szent István lovasszobrának felavatására.

    Az alkotáson szereplő azonosított személyek: Kaltenecker Viktor, Székesfehérvár felsőházi követe, Lits Ferenc, a Székesfehérvári Gazdakör elnöke, Reményi-Schellner Lajos pénzügyminiszter, Mikecz Ödön igazságügy-miniszter, Say Géza miniszteri tanácsos, Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója, Imrédy Béla miniszterelnök, Habsburg József Ferenc főherceg, Habsburg József főherceg, Habsburg Albrecht főherceg, Horthy Miklós kormányzó, Hóman Bálint nyugalmazott miniszter, Tasnádi Nagy András vallás- és közoktatásügyi és minisztériumi államtitkár, Kunder Antal kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumi államtitkár, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Kánya Kálmán külügyminiszter, Radvánszky Albert báró, a felsőház alelnöke, Herczeg Ferenc író, felsőházi tag, Tildy Zoltán képviselő, Gerevich Tibor, a Műemlékek Országos Bizottsága elnöke, Kornis Gyula, a képviselőház elnöke, Rátz Jenő honvédelmi miniszter.

    Egyéb események is zajlottak az ünnepi év kapcsán (országos levente ünnep, jubileumi dalosverseny, sportesemények, kettős katonai ünnep), az alkotásokon azonban a főbb események szerepelnek, így ezekről írtam néhány sort bővebben.

     

     

    www.kozterkep.hu/~/15574/1938_as_ev

     

    _unnepi_esemenyei_szekesfehervar_

    aba_novak_vilmos_1941.htm