Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Petőfi Sándor Szibériában

Cikkek

Bemutatjuk Petőfi Sándor szibériai leszármazottját! videó

2017.10.01

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Petőfi Sándor Szibériában | Hozzászólások: 0

Nem keressük már Petőfit!

2017.08.30

 petőfi sándor szines

Az Oroszországi Igazságügyi Minisztérium honlapján olvasható információ, miszerint ” Röviddel utánuk következtek a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom résztvevői, a Magyarország szabadságáért harcolók. Barguzinba száműzték a Petőfi nevű, ismert magyar költőt…”

A szenzációs hír különben ezen,  itt a felvezetésem vége felé   megadott világhálós címen ( honlap-linken ) jelent meg, természetesen orosz nyelven, ami azok számára is , akik nem beszélik a nyelvet az interneten fent lévő fordítóprogram segítségével  érthetővé válik. A terület büntető-végrehajtása, mely e linkre való rákattintással  olvasható,  egy viszonylag hosszú történet. Könnyítésül írjuk meg az Érdeklődők számára, hogy a  Petőfi száműzettetésével kapcsolatos rész ott található, ahol az 1826- os évszám mindenki számára olvasható.    A tanulmány címe: История пенитенциарной системы тесно связана с Забайкальем (A Bajkálon túli terület büntető-végrehajtási rendszer története): http://to75.minjust.ru/node/4144

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Petőfi Sándor Szibériában | Hozzászólások: 0

PETŐFI SÁNDOR CSONTVÁZÁNAK FELTÁRÁSA ÉS HITELES ANTROPOLÓGIAI SZAKVÉLEMÉNY/VIDEÓ

2017.03.24

 Azonosítási jegyek: Állcsúcs szöglete férfias, a homlok nőies, magas. 165 cm körüli termet. Életkora legfeljebb 40, 30-40 közti. A szemfoga valóban erősen túlnőtt a többi fogon, bal oldalon. Felkaron szuvas pontok, bal alsó sípcsont, amit fájlalt korabeli feljegyzések szerint, ott láthatóak a csontfelszín felszívódások. A medencéje a méretei alapján határhelyzetet képez a női és férfi csontváz között. Koporsó nélkül temették.

 

Genetikai vizsgálat 99%-ig bizonyította a szibériai Petőfi csontváz és Hrúz Mária ma élő rokonainak genetikai azonosságát

2016.12.16

 Immár genetikailag is igazolva van, hogy 1989. július 17-én a szibériai Barguzinban, a Morvai Ferenc vezette expedíció valóban Petőfi Sándor hamvait tárta fel. Ezt ma, 2015. március 13-án maga Morvai Ferenc jelentette be kínai szakértők társaságában, a budapesti Erzsébet szállóban tartott sajtótájékoztató keretében. Az eseményen jelen volt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is, aki gratulált a MEGAMORV-Petőfi Bizottságnak és minden tagjának, és köszönetet mondott nekik a világ magyarságának nevében.

 

1940-ben Petőfi Sándor unokája, Viktorovits Petrov cári alezredes még őrizte a költő kéziratait

2016.12.16

 

Kéri Edit: Szolgaföldben

2015.07.17

  

Részlet Kéri Edit Magyar Nemzetben megjelent tanulmányából:

1849. május 14-i és június 3-i bécsi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Ministerrath Protocollok) másolatai. A májusi tartalmazza Bach igazságügy-miniszter indítványát a magyar rebellisek külföldre való deportálására, egy „távoli” országba, ahonnan nagyon nehéz lenne viszszajönni, majd Schwarzenberg miniszterelnök ezt pontosító javaslatát: Észak-Ázsiába, Szibériába, Kamcsatkába vigyék el őket az oroszok! A javaslatokat pár nap múlva, május 19-én aláírta – megjegyzés nélkül – Ferenc József a miniszterelnök szignálása mellé. Majd Varsóba utazott az ifjú császár, letérdelt a cár előtt, és kézcsókkal szentesítve könyörgött I. Miklósnak az erős katonai segítségért. Az ígéretet megkapva visszament Bécsbe, és a június 3-i minisztertanácsi jegyzőkönyv őfelsége, Ferenc József kérését is rögzíti a deportálással kapcsolatban: állapodjanak meg a megfelelő területben!

 

Heti Hírek:Petőfi Sándor költőnk sorsának legújabb kutatási eredményei…

2015.07.16

 Kéri Edit különös versekre, népdalokra talált az Ulan Udei levéltárban. Ebben Tyivanyenko volt a segítségére. Az Alekszander-ből Zander, vagy máshol Petifájev aláírással írt versek között szerepel a „Szomorú életem volt”, a „Transzilván” (Transzilvánia=Erdély), a „Véres napokról álmodom” tartalmával összecsengő „Álmaim” és több más vers. Ezekben szerepelnek a kék Duna, a szalmatető, a rózsaszirom, a csalogány szavak. Hozzá kell tenni, ott a burját földön szalma nincs, fából készítik a tetőt, de a rózsa se él meg és csalogány sincsen. A Petőfi korában írástudatlan környékbeli lakosok honnan tudhattak volna Transzilvániáról? A verseket, dalokat megtanulták, és így hagyományozták gyerekeikre. Eliaszov professzor egyik néprajzi gyűjtőútján 1937-ben járt egy Barguzin melletti faluban és az igen idős Morokova asszony elmondta, 10-14 évesként személyesen ismerte Petrovicsot, és titokzatos idegennek tartották szülei, aki verseket, dalokat ír, megtanítja őket varsát készíteni, léket vágni a befagyott folyóba és abban halászni.

 

Szabó Gábor: Hogyan maradhatott életben Petőfi Sándor a segesvári harctéren?

2015.07.15

 

A vesztes ütközet után Petőfi a vert sereggel együtt menekült, az üldözőkkel nyomukban. Az Ispán-kút nevezetű helyen utolérte néhány kozák lovas. Szembefordult velük, kardjával védekezni próbált. Hiába, a gyakorlott dzsidás pontosan szúrta mellbe a költőt, aki ájultan esett hanyat, melléből ömlött a vér. A kozákok leugráltak a lóról, szétnyitották az ingét, nyakában függő aranyláncot, aranymedaliont kerestek. Az inge alatt azonban csak egy csomó iratot találtak, amit bosszúsan dobtak félre. Kardjának tokját leoldották, és otthagyták őt, hanyatfekve.  A szúrás erejét Petőfi inge alá rejtett vastagabb iratcsomó felfogta. Ezért a testbe behatoló vas nem érte el a szívet, nem sértette meg a tüdőt sem. Viszont jelentős vérveszteséget okozott a döfés.

 

Petőfi Sándor földi maradványainak azonosságigazolása

2015.07.12

 „Egy leszúrt felkelő tiszt mellett, aki már nadrágjáig le volt vetkeztetve, több vérrel bemocskolt iratot láttam heverni; valószínűleg a kozákok találták azokat a tiszt kirablása köz­ben, s megint eldobálták, mert rájuk nézve nem volt értékük... A mellém beosztott egyik kozákkal (Összesen 5-en voltak!) felszedettem az iratokat és nagyon megörültem, hogy egy akkor igen fontos okmány került a kezembe, mert az egyik irat Kemény Farkas jelentése volt Bemhez..." A kozákok figyelmét bizonyosan felkeltette, hogy az ezredes szokatlanul nagy érdeklődést mutatott a „felkelő tiszt” személye, valamint a körülötte talált iratok iránt.  Heydte osztrák ezredes kozák kíséretének jelentése azonnali intézkedésre sarkallhatta a hadtest vezetőit. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy Lüders már a csatát követő éjszaka folyamán védett helyre vitette, gondos orvosi kezelésben részesíttette s ezzel megmentette az életnek az akkor még nem azo­nosított Petőfit.

A súlyosan sérült költő felépüléséhez viszonylag hosszú ápolási időre (néhány hétre) lehetett szükség, tehát a sorsát eldöntő első kihallgatásra minden bizonnyal csak a cári csapatok Erdélyből való kivonulása után, nem magyar területen kerülhetett sor. Petőfi természetesen nem tudhatta, hogy Heydte a csatatéren halottnak vélte őt, s hogy ugyanezt a véleményt 1854-ben külön felszólításra hivatalos jelentésben is meg fogja erősíteni; másfelől viszont már több mint egy éve tudomása volt arról, hogy az osztrák hadseregnek való kiadatás az ő esetében azonnali halálos ítéletet és kivégzést jelentene, így nem maradt más választása, mint hogy származását, nevét, költői hivatását vállalva, arra hivatkozva, hogy a harcokban nem vett részt - az orosz birodalomtól menedékjogot kérjen.

 

Alexander Petrovics /Petőfi Sándor/ magyar őrnagy és költő sírkeresztjének eredeti fotója a barguzini temetőben

2015.06.27

  Barguzinban „megnősült" és fia született - elkezdtek ott kutatni - s ott egymás után jöttek elő a századeleji elbeszélések, az öregek meséi - a néprajzosok régi lejegyzésében - Petrovicsról, a tüdőbeteg külföldi rabról, aki verseket szavaltatott, a falu népének színielőadásokat rendezett, akit nagyon veszedelmes politikai fogolyként kezeltek, kb. 15-en hozták a faluba - kihallgatták azokat is, akikkel beszélni szokott. Fekete, bajuszos, sovány ember volt. Transzvánban (Transzilvánia-Erdély!) harcolt a királya, Franz ellen, igazi neve Peterfi volt.