Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Paksi erőmű

Cikkek

Pótvizsgán a paksi atomerőmű hűtése

2018.10.20

A tanulmányban az szerepelt, hogy a hűtéshez hűtőtornyokat kell építeni, vagy pedig egy keresztgáttal fel kell duzzasztani a Dunát (utóbbi a folyás lelassításával, a víz túlmelegedésével teremtene nehezen kezelhető helyzetet). Az Orbán-kormány viszont a szakértői javaslatot elvetve a hűtővízcsatorna kimélyítése mellett döntött, méghozzá „üzem közben”, vagyis az atomerőmű folyamatos működése mellett. Úgy tűnik azonban hogy az idei nyár tapasztalatai nyomán – amikor az augusztusai aszályban a víz hőmérséklete az egyik blokk leállítása ellenére is veszélyesen megközelítette a környezetvédelmi engedélyben szereplő 30 fokos szintet – ezt mégsem tartják olyan jó ötletnek. 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Paksi erőmű | Hozzászólások: 0

Jávor Benedek Blog: Irányított szerencse Paksnál

2018.08.26

 Másodsorban, ahogy a cikkből kiderült az automata vízhőmérséklet-mérő berendezés az alacsony vízállás miatt nem működött jól, így kézi mérésre kellett áttérni. Ezt pedig - micsoda véletlen szerencse! - reggel hétkor végezték el, amikor a vízhőmérséklet a legalacsonyabb. A G7 cikke is részletesen leírja, hogy ha az így mért 26,8 fokhoz hozzáadjuk azt az 1,2-1,5 fokot, amit napközben melegszik a Duna, és az a 3-4 fokot, amit a mérőponthoz képest az erőmű hűtővize még hozzáad, akkor 31-32,3 fokos vízhőmérséklet adódik az 500 méteres pontnál. 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Paksi erőmű | Hozzászólások: 0

LMP: Biztonsági kockázatot jelent a melegedő Duna a paksi atomerőműre

2018.08.09

 Az LMP arra vár választ Süli János, Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli minisztertől, hogy hogyan kezelik Duna hőmérsékletének emelkedéséből fakadó helyzetet, amely a paksi atomerőmű számára biztonsági és gazdasági kockázatot is jelent – mondta Kanász-Nagy Máté, az LMP országos elnökségének titkára szerdai sajtótájékoztatóján.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Paksi erőmű | Hozzászólások: 0

Nagy Gergely Miklós: A paksi üzemzavar története

2015.09.14

 A savas vegyszerek – különböző kémiai folyamatok végén – végül maguk is lerakódtak a primer kör legmelegebb részén, azaz a forró fűtőelemeken. Ezek a „lerakódások ugyan nem vastagok, de zavarják a víznek a fűtőelemek közötti áramlását, továbbá a fűtőelemek és a víz közötti hőcserét. Ha a víz lassabban áramlik, a fűtőelemek melegebbek, és hőmérsékletük túllépheti a megengedett maximális hőmérsékletet. Ahhoz, hogy ez ne következzék be, csökkenteni kell a reaktor teljesítményét. Végeredményben tehát a magnetit lerakódása egy bizonyos határon túl már gazdasági kárt okoz.

 

Az elvben túl sok izgalmat tehát nem tartogató, már többször végrehajtott művelet ezen a bizonyos napon két szempontból mégsem volt teljesen szokványos. Ezt B. is tudta, akárcsak az erőmű egész vezetése. Egyrészt azért, mert bár nem sokkal korábban már használták a 30 darabos tartályt, az most fordult elő először, hogy olyan fűtőelemeket tisztítottak ilyen tartályban, amelyeket csak nemrég vettek ki a reaktorból. A megelőző alkalmakkor a fűtőelemeket egy ideig vízben hűtötték; a mostani fűtőelemek ezeknél jóval forróbbak voltak. Ez pedig később döntő körülménynek bizonyult.

Ráadásul – és ez volt a második különlegesség – a műveletet nem elsősorban a paksi szakemberek végezték, hanem a FANP munkatársai. Egy külsős cég, amelynek német alkalmazottai erre az alkalomra szinte teljes szabadságot kaptak a magyar atomerőművön belül. Mindezt úgy, hogy nem is beszéltek magyarul.

 

Szatmáry Zoltán: SÚLYOS ÜZEMZAVAR 2003-BAN A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

2015.09.14

 A bekövetkezett üzemzavar (Fizikai Szemle 2003/8. 266.o.)

Magát az átrakást a szokásos paksi műszakok végeztek, de a tisztítótartályt német technikusok kezelték.

A biztonsági kultúra sérülékeny dolog, és magától nem jön létre. Ha viszont megvan, hanyatlásnak indul, amennyiben nem ápolják nagyon gondosan. A gyakori személycserék és átszervezések határozottan a hanyatlásnak kedveztek.

A mondottak értelmében nem véletlen a német-magyar "koprodukció": éppen egy német berendezés okozott súlyos üzemzavart éppen Pakson. Feltételezhetjük, hogy a német tervezők között már nem is volt olyan biztonságtechnikai szakember, aki a tartályt reaktorfizikai, hőtechnikai és áramlástani szempontból véleményezni tudta volna. Ha ez igaz, ez volt az oka annak, hogy a felsorolt szakterületek szakértőit nem kérdezték meg. Amit tehát szűklátókörűségnek ítéltünk az imént, talán a kompetencia hiányával magyarázandó: egyszerűen nem volt kit megkérdezni! Nekünk magyaroknak nincs befolyásunk a német kormány politikájára. Jó lenne azonban, ha a magyar kormány és a magyar energetikai ipar vezetői okulnának e baljós körülmények között történtekből. Örüljünk, hogy ezt a súlyos üzemzavart ilyen simán megúsztuk, de ne kövessük el újra ugyanazokat a hibákat!

 

NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT - BIZONYTALANNÁ VÁLT A PAKSI ATOMERŐMŰ MŰKÖDÉSE?

2015.09.13

 Most már nem csupán a geopolitikai játszmáknak köszönhető, hogy hazánk energiabiztonsága kritikus helyzetbe került, hanem a kormány ésszerűtlen pénzügyi hazardírozása is már nemzetbiztonsági kockázatot jelent.  Lecserélik a Paksi Atomerőmű tapasztalt vezetését, és németeket ültetnek a helyükre, miközben 800 alkalmazottat akarnak elbocsátani a létesítményből. Már hónapok óta hallani, hogy a létesítmény magyar vezetése helyére, amely szakemberek egyébként az utolsó csavarig ismerik az atomerőmű működését, külföldi, német menedzsmentet hoznak, akik nyilvánvaló módon nem rendelkeznek helyi tapasztalatokkal. De ez már nem titok, Lázár János a parlamentben megerősítette a váltás tényét.