Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért olyan egészséges a kovászos uborka?

 

14 ok, miért fogyasszunk uborkát

Az uborka egyike a világon legelterjedtebb termesztett zöldségeknek. Annyira hasznos egészségünkre nézve, hogy sokszor, némi túlzással ugyan, de megkapja a superfood – szuperétel minősítést is. Lássunk mi mindenre jó, mi mindenben segíti egészségünket!

 

HIRDETÉS

2.  Véd a hő és a Nap ellen: elfogyasztva – és a bőrre helyezve is véd a napsugárzás káros hatásai, a napégés ellen.

3. Segít a méreganyagok elbontásában. Mint egy virtuális seprű, megtisztítja a szervezetet a toxinoktól. Rendszeres fogyasztása feloldhatja a veseköveket is.

4. Pótolja a napi vitaminszükségletet. Sokféle vitamint tartalmaz: A, C, valamint a B-vitamincsoport elemeit. Serkenti az immunműködést, javítja a szervezet energiaállapotát. Még jobb, ha spenóttal és sárgarépával együtt fogyasztjuk. A bőrre helyezett uborkaszeletek is hasznosak, a napi C-vitamin szükséglet 12%-át biztosítják.


Az uborka helyreállítja a vízháztartásunkat!

5. Az uborka gazdag nyomelemekben is: főként káliumban, magnéziumban és szilíciumban. Gyógyfürdők előszeretettel alkalmazzák.

6. Az uborka segíti az emésztést, a testsúlycsökkentést. Magas víz- és alacsony kalóriatartalma miatt ideális forrás a súlycsökkentéshez! Levesekben, salátákban kiváló adalék. Ha valaki nem kedveli, egy kis alacsony zsírtartalmú joghurttal finom ízt kölcsönözhetünk neki. Az uborka rágcsálása az állkapocsnak is hasznos, a rostok, hasznosak emésztésünknek. Jótékonyan hat krónikus székrekedés esetén is.

7. Helyi kezelésben segít szemeink revitalizálásában is. A duzzadtabb szemhéjra helyezett uborkaszeleteket mindenki viccesnek tartja, pedig gyulladásgátló hatása révén valóban segíthet a szem alatti árkok és duzzanatok eltüntetésében.

8. Daganatgátló hatású? Vigyázat, nem csodaszer, de az igazolt, hogy az uborkában található néhány lignán szerkezetű vegyület (szekoizolaricirezinol, laricirezinol, pinorezinol) egyes vizsgálatokban csökkentette néhány daganattípus kockázatát (pl. petefészekrák, prosztatarák, méhrák).

Ezeket mindenképpen tudnunk kell a vitaminokról! Kattintson! 

9. Javítja a cukorbetegség állapotát, csökkenti a koleszterin szintet, és a vérnyomást. Az uborkában lévő hormonszerű anyag segíti a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulin-elválasztását. Szterinjei révén csökkenti a koleszterin szintet, a magas rost, kálium és magnézium tartalom pedig segít a vérnyomás egyensúlyban tartásában.

10. Az uborka rágása jótékonyan hat a gyulladt ínyre és a szájüreget is rendben tartja. Ha egy szeletet nyelvünkkel mondjuk fél-egy percre szájpadlásunkhoz szorítunk, elpusztítja a szájüreg káros baktériumait, amelyek a kellemetlen leheletet okozzák.

11. Az uborka kén- és szilíciumtartalma révén hajunk és körmeink egészségére is jótékonyan hat.

12. Szilíciumtartalma segít az ízületek egészségének fenntartásában is, csökkenti az ízületi gyulladást, enyhíti a köszvényes fájdalmat. Sárgarépával együtt (mindkettő léformában) fogyasztva csökkenti a szervezet húgysavszintjét.

13. Segít a másnaposság leküzdésében. Mielőtt a kiadós buli után aludni térünk, néhány szelet uborka elfogyasztása pótolja a B-vitamin, cukor- és nyomelemtartalmat, csökkenti a másnaposság okozta fejfájást, javítja a közérzetet.

14. húgysavszint (urát) csökkentése révén segíti a veseműködést.
 

 
 
 

Miért olyan egészséges a kovászos uborka?

Hogyan készítsünk tökéletes, egészséges kovászos uborkát? Mennyi só kell az erjedéshez, és milyen betegségeknél van terápiás hatása? 

HIRDETÉS

Az ételkészítés esetén az enzimeket általában mikroorganizmusok (élesztőgombák, bacilusok, penészgombák…) termelik. Vannak olyan esetek is, amikor magasabb rendű élőlények, mint például a cibetmacska, a fecske vagy a méhek által készített terméket fogyasztjuk. Oxigéntől elzárva (anaerob), vagy oxigén jelenlétében (aerob), savas vagy lúgos közeg segíti (vagy éppen gátolja) a folyamatot.

kovászos uborka

A kovászos uborka erjedéséhez só kell és meleg

Az erjesztés folyamata nélkül nem ihatnánk kávét, kakaót, de az olajbogyó és a szója fogyasztása sem lenne elképzelhető, nézzük, a tejsavas erjedés mit tesz hozzá az életünkhöz és az asztalunkra.

A tejsavas erjedés csodái: joghurt, sajtok, kefír, savanyított káposzta, kovászos uborka és kenyér 

Hogy néz ki a tejsavas erjedés?

Anaerob úton szénhidrátokból (elsősorban glükózból és laktózból) tejsav képződik, kémiailag levezetve: C6H12O6 › 2CH3CH(OH)COOH

Ehhez az kell, hogy a folyamat oxigéntől elzárva (igaz, vannak az oxigént elviselő fajok is) történjen, optimális hőmérsékleten, azaz  25-30°C sajtok, erjesztett zöldségek (uborka) esetén, míg 37-42°C joghurtok, kefírek esetén. 
Általában előírás, hogy az uborkát tűző napra kell tenni. Ez azonban nem feltétlenül igaz: az erjedéshez nem kell tűző napfény, csak 25–30 fok közötti, lehetőleg körülbelül egyenletes meleg.

Ha túl sok meleg éri, az erjedési folyamat leállhat, vagy az uborkák túlérhetnek, és pépessé puhulhatnak. Ha viszont megfázik, leállhat az érés.  

A káros mikroorganizmusokkal szemben elviselik a sós közeget, ezért kell jelentős mennyiségű sót alkalmazni az erjesztett zöldségek, illetve a sajt készítésnél.

Mennyi só kell a kovászos uborkához?

Kovászos uborka készítésnél az ajánlott sótartalom 5-10% között van. Tehát 1 liter vízhez 50-100 g sót kell adagolni. (egy evőkanál só kb 15-20g, 3-5 evőkanál só elegendő). 

káposzta erjedése folyamán  keletkezik széndioxid is, ami (ha az edényt nem nyitogatjuk) előnyösen hat egyrészt az oxigént nem kedvelő tejsav baktériumoknak, másrészt az oxigén hiánya lassítja a C-vitamin elbomlását, ezzel megőrizve a zöldség vitamintartalmát.

Kik a közreműködő mikroséfek?

A tejsav baktériumok, vagyis a Lactobacillus, Lactococcus, Leuconostoc, Streptococcus, Pediococcus, Oenococcus és Carnobacterium törzsek.
A tejsavas fermentációt a kenyér indítja be, egy szelet fehér kenyér vagy zsömle kiválóan alkalmas erre a célra, többek között magas cukortartalma miatt is. A sós lében elszaporodott baktériumok így jutnak be az uborka szövetei közé. 

Miért olyan egészséges a kovászos uborka?

Ahhoz, hogy energikusak, fiatalosak és egészségesek maradjunk, rendszeresen kell fogyasztanunk fermentált ételeket és italokat. A fermentált táplálékok a bennük található értékes tápanyagok révén elősegítik emésztőrendszerünk egészséges működését és ez teljes szervezetünkre pozitív hatással van.

Mivel a fermentált ételek enzimekben gazdagok, segítik az emésztést, jobb a felszívódásuk, s értékes tápanyagokban gazdagabbak, mint a nem fermentált ételek. A fermentált ételek fontos szerepet játszanak az acetilkolin termelődésében, ami erősíti a beleket és segíti a bélmozgást. 

A fermentált ételeket különösen az alábbi betegségekben érdemes nagyobb mennyiségben fogyasztani:

Savanyú közegben a káros mikroorganizmusok nem képesek szaporodni, növekedni, így a fermentációs folyamat kiváló, természetes tartósítást eredményez. 

Emellett a laktózérzékenyeknek jó hír, hogy az erjesztett és kellő ideig érlelt tejtermékekben a laktóz tartalom lecsökken, eltűnik. Így az érlelt joghurtok, kefírek, sajtok számukra is biztonságosan fogyaszthatóak.

Mikroséfjeink évezredek óta rendelkezésünkre segítenek nekünk. A káros folyamatokért, a rothadásért, méregtermelésért felelős „rokonaikra” pedig fordítsunk kellő figyelmet, és tartsuk be az élelmiszer-biztonságra, az élelmiszerek előállítására és tárolására vonatkozó szabályokat.

Forrás: laboratorium.hu   www.egeszsegkalauz.hu/taplalkozas/miert-olyan-egeszseges-a-kovaszos-uborka