Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bekeményítenek a követeléskezelők: Látszik már az újabb hitelcsapda?

2018.12.11

 

 
Bekeményítenek a követeléskezelők
 
 

Látszik már az újabb hitelcsapda?

 
2018. december 11. Egy szakember szerint 2019-ben mintegy 300 ezer régebbi hitelszerződés válhat problémássá. A volt devizaadósok közül sokan még mindig reménykednek, pedig jól látszik: központi segítség nem lesz. A követeléskezelők közben egyre keményebben lépnek fel. A hitelcsapda az újonnan eladósodottakat is fenyegetheti.

Ahogy az elmúlt év végén, úgy idén decemberben is várható, hogy nagy számban indítanak el fizetési meghagyásos eljárásokat, illetve ez az a hónap is, amikor nagy számban kapják meg a közjegyzők is a záradékolási „megrendeléseket” a hitelezőktől – írta le Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke egy bejegyzésében a Facebookon. Arról is beszámolt, hogy a követeléskezelők egyik rendezvényén világosan kiderült: a tartozásrendezési eljárások egy ideje a teljes követelés beszedésére irányulnak, a közreműködőket pedig felszólították a folyamatok gyorsítására.

Ez az elvárás Barabás Gyula szerint nagyon szomorú jövőt sejtet. Ő úgy véli, a már forintosított és változó kamatozású devizahitelek esetében a következő évben a várható kamatemelés újabb bedőlési hullámot generál majd. Becslése szerint 300 ezer szerződés lehet veszélyben. Különösen az eredetileg több mint 8 millió forintos kölcsönt hosszú türelmi idővel felvettek kerülhetnek nagy bajba. Náluk a bedőlési arány akár a 80 százalékot is meghaladhatja. A követeléskezelők változó magatartását tehát az indokolhatja, hogy kell a hely az új és felmondásra kerülő hitelek kezeléséhez. 

Így kell saját szájíz szerint kezelni egy uniós döntést


A volt devizások minden reményét igyekszik lohasztani a Kúria (a feltételezések szerint sokan azért nem fizetnek, mert bíznak a kérdés valamilyen központi rendezésében). Fellángolt a bizakodás az Európai Unió Bírósága (EUB) legutóbbi döntése után. Ebben azt mondták ki, hogy a devizahiteleseknél 
érdemben vizsgálható az árfolyamkockázatviselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége – tekintet nélkül a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre.

Gyorsan jött a kijózanítás, a Kúria ugyanis kijelentette: ez 
az ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, de nem hat ki a már folyamatban lévő perekre sem. Néhány napja azonban a Magyar Idők ismét felkorbácsolta a kedélyeket azzal, hogy „átfogó vizsgálatot indít a Kúria a devizahitelek kapcsán” címen tett közzé egy cikket. A kormányzati közlönynek is titulált lap közléseit hajlamosak sokan komolyan venni.

Alighanem ezt tette a Kúria is, mert a Polgári Kollégium vezetője, Wellmann György egy rádiónyilatkozatban (ezt 
itt hallgatható meg) igyekezett elvenni a cikk élét. Mint elmondta: az a konzultatív testület vizsgálja majd a Kúrián a devizahiteles perek egy részét – különös tekintettel az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességes vagy éppen tisztességtelen tájékoztatásra –, amely munkáját folyamatosan végzi.

Ha megállapítható a tájékoztatás tisztességtelensége, amire Wellmann szerint már volt – különösen autólízinges ügyekben – példa, akkor további kérdés, hogy ennek milyen érvénytelenségi jogkövetkezménye van a perben, illetve hogyan kell a felek között elszámolni. Abban bíznak, hogy a következő év első félévében lesz majd már elegendő bírósági tapasztalat az árfolyamkockázat tisztességtelenségével kapcsolatban. Akkor megvizsgálják azokat a jogerős ítéleteket, amelyek tisztességtelennek minősítették az árfolyamkockázat teljes áthárítását. Ezután jutnak valamire, vagy nem (ezt már mi mondjuk).

Elvben, ha olyan ítélet születne, amely ellentétes a hazai joggyakorlattal, akkor a Kúria Wellmann szerint kényszerülhetne arra, hogy korábbi álláspontját felülvizsgálja. Eddig azonban – nyomatékosította – erre nem volt példa. Az unió legutóbbi ítélete miatt sok pert felfüggesztettek, pedig az uniós döntés – állította újra a PK vezetője – csak megerősítette a Kúria eddigi gyakorlatát. Mint kiderült, a fő baj az EUB-bal, hogy „nem adott iránymutató részletes szempontokat a tisztességtelenség vizsgálatához”.

A válság tanulságait mára mintha már mindenki feledte volna


Miközben még a volt devizahitelesek helyzete sem rendeződött maradéktalanul, mintha már készülnek az újabb hitelválság. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén karácsonykor – mondta el az MTI beszámolója szerint az M1 aktuális csatornáján Binder István szóvivő – rekordösszegű hitelfelvételre számít.  Mint az interjúból kiderült: a felvett személyi kölcsönök összege 450 milliárd forint fölött lehet majd.  A 2008-as 160 milliárd forinthoz képest tehát akár megháromszorozódhat a személyi hitelek állománya

Az MNB korábbi elemzésében azt állapította meg, hogy az összes fogyasztásihitel-adós közel fele az átlagosnál lényegesen alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Egy potenciális sokk bekövetkeztekor pedig ők 
komoly pénzügyi nehézségekbe kerülhetnek. Ahogy dőlnek az újabb és újabb rekordok, úgy válhatnak egyre kedvezőtlenebbé ezek a számok.

A hitelfelvételt fontolgatók tapasztalataink szerint nagyon örülnek annak, hogy a személyi kölcsönök ennyire olcsóvá váltak. Ráadásul a lakáshitelekhez képest ezeknek a felvétele is könnyebb. Pedig nem nehéz átlátni, hogy ha valamit nagyon nyomnak a bankok, azt nem önérdek nélkül teszik. Az is elég logikátlan, hogy a fedezetlen hitelek alig legyenek drágábbak, mint azok, amelyekre jelzálogot jegyezhet be a bank. A háttérben nyilvánvalóan az lehet, hogy a lakáshitelekre sokkal komolyabb fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak.  Ezt a gazdasági klíma romlása után sajnos minden bizonnyal a most boldogan eladósodók is tapasztalhatják majd a saját bőrükön.