Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Adakozott a csépai atya, Jász-Nagykun-Szolnok megyében – feljelentették.

 Adakozott a csépai atya, Jász-Nagykun-Szolnok megyében – feljelentették.

 

A rendőrséggel együtt vonult ki az illetékes hivatal ­ két munkatársa a plébániára.

Több lakos jelezte a hatóságnak, hogy az atya élelmiszert adományoz az éhezőknek. Ezek a tartós élelmiszerek azonban szerintük nem „biztonságosak”. Talán éppen azok tették a bejelentést, akiknek jó szívvel segített az atya.

hatóság figyelmeztetésben részesítette Antal Andrást.

A plébániai ellenőrzésen semmilyen élelmiszert nem találtak, de az atyának felhívták a figyelmét arra, hogy az élelmiszer-adományozás uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően élelmiszer-forgalmazásnak minősül. Élelmiszert forgalmazni azonban csak erre a célra regisztrált szervezetnek lehet, a beazonosíthatóság és nyomon követhetőség szabályait betartva.

Arra kérték az atyát, az “élelmiszer forgalmazást” adományozást jelentse be az illetékes hivatalnál, és tegye lehetővé az élelmiszer-szállítmányok ellenőrzését. Ez utóbbi igen komoly papírmunkával járna, ugyanis az atya sokszor másoktól kap – kis mennyiségű – tartós élelmiszert, éppen abból a célból, hogy ossza szét a segítséget kérő rászorulók között.

Antal András megdöbbenve értesült a történtekről,

és hallgatta telefonon a hivatali­ dolgozók figyelmeztetését. Ahogy fogalmazott,

Isten első tette mindig a bőkezű adakozás. A parancsok, illetve az engedelmesség csak a második helyen következnek.

Ma minden a parancs betartására degradálódott. A mostani lakossági bejelentés alapja az irigység, a rossz­indulatúság. A szegények napi életben maradásának ellehetetlenítésére tettek egyesek kísérletet. Az is törvényben van rögzítve, hogy az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére nem működtethet szervet és nem is hozhat létre. Ennek ellenére a hatóság emberei azt állították, hogy ha az éhezőknek enni akarok adni, azt nem tehetem meg, ha nincs bejelentés a hivatal felé.

Szomorú!

– vélekedik a diakónus, hozzátéve, az éhezők maguk mennek kérni a plébániára, nem pedig ő maga viszi el hozzájuk az élelmet, kötelezve arra őket, fogadják el és egyék meg.

A felkínált élelmiszert nem kell elvinniük. Ha úgy vélik, az biztonságosan nem fogyasztható, akkor elutasíthatják. Mindenki maga dönti el, mit fogyaszt, mit eszik.

Az atya a házkutatás szabályosságát is megkérdőjelezi. Az is szerepel ugyanis az egyházi törvények között, hogy az egyházi személyek fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesülnek.

Házkutatásra jöttek, ismeretlen – nevét nem vállaló személy bejelentésére, miszerint a szegényeknek ételt adok.

Kiszállt a hatóság, mint egy bűnözőhöz?!

– ingatja fejét csalódottan az atya. A rendőrség elismerte, valóban jártak a plébánián, de ők csak közreműködtek, rendőri intézkedés, illetve rendőri intézkedésre okot adó körülmény nem volt.

Ide jutottunk … ? Isten bocsássa meg vétkeiket … Ámen!

Megfélemlítés? Gyűlölet? Embertelenség!

Egy közösségi oldal posztjából:

“Azt hiszem, ez a megfélemlítés klasszikus példája. Megmutatni, hogy Isten szolgáját is kukoricára térdepeltetik, mert irgalommal és könyörülettel bír. Mire készüljön hát az, aki se nem pap, se nem védi sem párt, sem hatalom, csak egyszerűen ételt akar adni az éhezőnek? Bilincsbe verik? “

 

varosikurir.hu/adakozott-a-csepai-atya-a-keresztenyseg-neveben-feljelentettek/