Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Negatív tömegű folyadék lehet a világ hiányzó 95 százaléka

2018.12.05

 Negatív tömegű folyadék lehet a világ hiányzó 95 százaléka

 

TÓTH BALÁZSKÖVETÉS

2018.12.05. 15:31

A modern fizika egyik legnagyobb rejtélyére talált ki egy új elméletet az Oxford Egyetem fizikusa, aki az Astronomy and Astrophysics című tudományos lapban részletezi a sötét anyaggal kapcsolatos tudnivalókat. Jamie Farnes az új modellben egységesíti a sötét anyagot a sötét energiával, és az ismert világ hiányzó részét egy negatív tömegű folyadékként írja le.

A NEGATÍV TÖMEG AZT JELENTI, HOGY HA ELKEZDJÜK TOLNI, AKKOR FELÉNK KEZD GYORSULNI.

Most a sötét anyag és a sötét energia létezését csupán abból tudjuk, hogy észleljük a többi - látható és megfigyelhető - anyagra gyakorolt gravitációs hatásukat. Amúgy az ismert univerzumot leíró fizikai LambdaCDM modell nem mond semmit róluk. Albert Einstein száz éve írt először az univerzum sötét részéről, és a kozmológiai állandót, a sötét energiát nevezte a világ legnagyobb rejtélyének.

A negatív anyag létezését korábban kizárták, mert úgy gondolták, hogy ennek az anyagnak a sűrűsége egyre csökkenne, ahogyan az univerzum tágul, ám ez ellentétes a megfigyeléseinkkel. Farnes talált egy megoldást arra, hogy folyamatosan létrejöhessenek a negatív tömegek, mégsem kell annak hígulásával számolni.

Farnes elmélete a sötét anyag halo-hatásának mechanizmusára is magyarázatot ad. A legtöbb galaxis akkora sebességgel forog, hogy szét kellene szakadniuk, ami arra utal, hogy valamilyen láthatatlan, sötét anyagból álló halo tartja azokat össze.

Már csak az van hátra, hogy bizonyítsuk Farnes elméletét. Erre pedig a csúcstechnológiás Square Kilometre Array (SKA), a világ legnagyobb rádióteleszkópja lesz a legalkalmasabb, amint elkészül. Kell még finomítani ezt-azt Farnes modelljén, ezt a tudós is elismeri, de nem aggódik, elvégre a LabmdaCDM modellnek 30 év előnye van.

(Phys.org)     index.hu/techtud/2018/12/05/negativ_tomegu_folyadek_lehet_a_vilag_hianyzo_95_szazaleka/

 Einstein végül egy matematikai trükkel élve azt mondta, hogy ha elfogadjuk, hogy a mozgó rendszerekben lerövidülnek a távolságok, az ellentmondás feloldható. Vagyis valójába nem is Einstein jött elő ezzel, hanem Lorentz. Ő azt mondta, hogy az éterrel való kölcsönhatás hatására a tárgyak fizikailag megrövidülnek a mozgás irányában és emiatt mérjük a fény sebességét konstansnak, valamint ezért nem sikerült a Michelson-Morley kísérletben kimutatni az éterhez mért sebességet. Einstein inkább csak annyival egészítette ki az egészet, hogy a távolságot eleve úgy definiálta, hogy az a sebességtől függ és e mellett bevezette, hogy az idő is lassul, valamint a testek tehetetlen tömege is megnő. Nem kereste a dolgok okát az éterben, egyszerűen feltételezte, hogy a világ így működik, és ha ez igaz, akkor megszűnik az ellentmondás. A fény sebessége fix marad, az egyenes vonalú egyenletes  mozgást végző rendszerek ugyanúgy megkülönböztethetetlenek az állóktól és minden a helyére kerül. lf.estontorise.hu/archives/64