Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata

Cikkek

Pálinkás József MTA elnök 2012 májusi levél az "Ekvivalencia-elv cáfolata ügyében

2016.08.25

 A Magyar Tudományos Akadémia elnökének tanácsát megfogadtam és a cikkemet elküldtem a „Fizikai Szemle” című szakfolyóiratnak. Sajnos nem találták közlésre alkalmasnak. Ezért, ha valaki ismer olyan szakfolyóiratot, amely ezt a témát leközölné, akkor kérem tegye meg. Elérhetőségem a főoldalon.

 

 

Antalffy Tibor: Néhány keresetlen szó Albert Einsteinről

2016.06.08

 

Szabó Gábor: Rosszul jár Einstein fényórája

2016.05.23

  

A mozgó vonatkozási rendszerben, annak saját valóságos tényei szerint a fény ugyanazt a fényutat futja be, mint a hozzá képest álló társa, hiszen a mozgó inerciarendszernek köze nincs a körülötte lévő térhez, önálló inerciarendszer. Hamis megközelítés a magyarázatokban grafikával jelölt fényút. A szemléltető ábrákon lévő fotonút nem a mozgó vonatkozási rendszernek a relativitáselméletnek megfelelő ábrázolása, hanem az „abszolú tér” álló rendszerének nézőpontjának megfelelő szemszögből megrajzolt fényút. Einstein fényórája nem igazolja a mozgó rendszerek idődilatációját.

A mozgó vonatkozási rendszerekben a tömeg(energia-impulzus-tenzor) növekedése következtében megnő a gravitáló hatás. Ennek következtében lassul le az idő ezekben az inerciarendszerekben. A mozgó rendszerekben az idő nem a fényút hosszának megnövekedése következtében lassul le, hanem az energia-impulzus-tenzor értékének megnövekedése következtében előálló, megnövekvő gravitáló hatás következtében.

 

Szabó Gábor: Nem relatív az egyidejűség relativitása

2016.05.20

 Az egyidejűség relativitása: „A paradoxonok az egyidejűség relativitására vezethetőek vissza: ha egy koordinátarendszerben adott egy két esemény, akkor létezik olyan koordinátarendszer is, amelyekben ezek egyidejűek, illetve olyanok is, ahol az egyik, és olyanok is, ahol a másik történik hamarabb.”/ A relativitás elmélet alapjai /fizweb.elte.hu/

 

Szabó Gábor: Einstein „az egyidejűség relativitása” tételének hibája

2016.05.02

 Einstein tévedésének oka az, hogy példázatában keverte a két vonatkozási rendszer. A vonaton ülő megfigyelő szempontjából egyidejűnek állapította meg az eseményt. Amikor az állomáson lévő megfigyelő szempontját nézte a vonatot, akkor azt a külső inerciarendszer viszonylataiba állította bele, a vonat addig független inerciarendszerét. A vonat az állomás külső inerciarendszerébe került bele. Ez okozta a téves konzekvenciák levonását.

 

Szabó Gábor: A súlyos és a tehetetlen tömeg megkülönböztetése időmérés alapján

2016.04.17

 Gyorsulás hat mind a két esetben. A földön fellépő lefelé mutató mg nagyságú tehetetlenségi erő az, amit a testek súlyaként érzékelünk. A földön álló két atomóra is zuhan a Föld középpontja felé, de annak felszíne megakadályozza őket ebben. A földön álló kabinban az eltérő magasságban mért idő különbségét az hozza létre, hogy a tömeg felé haladva a gravitáció értéke változik, nő. A homogén gravitációs térben gyorsított kabin esetében viszont állandó, nem változik a gravitáció értéke, nem jön létre a tömeg által létrehozott változó gravitációs tér. Az első esetben a gyorsulást a Föld tömege hozza létre, a második esetben pedig az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsító erő. Ezzel bizonyított, a tömeg által létrehozott gyorsulás nem azonos a gyorsító erő által létrehozott gyorsulással, nem egyenértékűek a gyorsuló és gravitációs vonatkoztatási rendszerek. Ezért ugyan azonos a súlyos és a tehetetlen tömeg értéke, mégis más fizikai rendszer hozza létre őket.

 

Megkülönböztethető a tömeg által létrehozott gravitációs vonatkozási rendszer, a gyorsító erő által létrehozott gravitációtól?

2016.04.13

 Konklúzió: Fizikai méréssel megkülönböztethető, hogy tömeg által létrehozott gravitációs térben, vagy a gyorsító erő által létrehozott gravitációs térben tartózkodunk.

Mivel nem azonos fizikai jelenség hozza létre a kétfajta gravitációs megtapasztalást, ezért nem lehet azonos módon kezelni a súlyos és a tehetetlen tömeget. A súlyos tömeg a gravitáló tömeg középpontja felé zuhan, gyorsulásának oka a nehézségi gyorsulás, vektor mennyiség, ezért a súlyos tömeg vektor mennyiség.  A tehetetlen tömeg értékét gyorsító erő hozza létre, az erő is vektormennyiség. De mivel kétfajta időmérést észlelünk a két rendszerben, ezért másfajta fizikai jelenség áll mögöttük

 

Einstein ekvivalenciaelméletének cáfolata

2015.02.27

Az „Általános relativitáselmélet” következő állítását sikerült cáfolnom:

 „Az általános relativitáselmélet magja az az állítás, melyből a többi következik, az ekvivalenciaelv, mely a gravitációt és a gyorsulást ugyanannak a dolognak két látásmódjaként írja le. A fenti elvet már 1907-ben megfogalmazta Einstein a következőképpen: „Ezért feltételezzük a gravitációs tér és a vonatkozási rendszer megfelelő gyorsulásának egyenértékűségét. Ez a feltevés általánosítja a relativitás elvét arra az esetre, amikor a vonatkoztatási rendszer egyenletesen gyorsul.”
Más szóval arra alapozta az elméletét, hogy egyetlen kísérlet sem tud különbséget tenni lokálisan a homogén gravitációs tér és az egyenletes gyorsulás között. Az ekvivalenciaelv jelentése fokozatosan bővült Einstein további írásaiban, később magában foglalta azt az elképzelést, hogy semmilyen fizikai mérés nem képes arra, hogy egy nem gyorsuló vonatkoztatási rendszer mozgásállapotát megállapítsa.”wikipedia.org