Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata

Cikkek

Véletlen műholdhiba bizonyította Einstein gravitációs elméletét

2018.12.11

 Különleges járulékos tudományos haszna volt két, rosszul programozott műholdnak: a Galileo-rendszer hibás pályára állt műholdjainak órái megerősítették a sci-fikből is jól ismert hipotézist, miszerint az idő más sebességgel halad a Földtől távol és hozzá közel.

 

Az univerzum legújabb elmélete szerint a galaxisok egy "sötét folyadék" óceánban lebegnek

2018.12.11

 Az univerzum fennmaradó 95 százaléka, amit jelenleg hiszünk, sötét anyagból vagy sötét energiából áll; olyan elméleti entitásokból, amelyekről csak azért tudunk, mert megfigyeltük, hogy a gravitációjuk hogyan befolyásolja a körülöttük lévő dolgokat.

Egy nemrégiben publikált tanulmányban az Oxford asztrofizikusa Jamie Farnes azt vetette fel, hogy a sötét energia és a sötét anyag valójában egy "sötét folyadékot" képez negatív tömeggel, amely kitölti az univerzumot. 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata | Hozzászólások: 0

Negatív tömegű folyadék lehet a világ hiányzó 95 százaléka

2018.12.05

 „A modern fizika egyik legnagyobb rejtélyére talált ki egy új elméletet az Oxford Egyetem fizikusa, aki az Astronomy and Astrophysics című tudományos lapban részletezi a sötét anyaggal kapcsolatos tudnivalókat. Jamie Farnes az új modellben egységesíti a sötét anyagot a sötét energiával, és az ismert világ hiányzó részét egy negatív tömegű folyadékként írja le.”

A modern fizika annak köszönheti a legnagyobb rejtélyét, hogy Einstein relativitáselméletéből kiszerkesztette az étert. Ezt sikerült most visszahozni a fizikába, a változatosság kedvéért „halo-hatásnak” becézve az étert.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata | Hozzászólások: 0

Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét?!

2018.01.30

Miszerint „a relativitás atyja„ több mint száz esztendővel ezelőtt élt magyar. Hozzá is fűzte gall akcentusú angoljával: „Indeed the former great Transylvanian Johannes Bolyai" (Valóban az egykori nagy erdélyi Johannes Bolyai.)
Felszólalások, megjegyzések követték egymást, az egyik torontói matematikus bejelentése, miszerint tudomása van arról, hogy Magyarországon a matematikusok - ezek között többen éppen a Műegyetemen - tudnak Bolyai igazáról. Az időközben a Bolyai- Gausz levélváltásából nyilvánosságra hozott levelek - Eötvös Loránd feljegyzései - utalnak erre. Döntően a pár esztendővel ezelőtt Amerikában, Princetownban meghalt Albert Einstein hagyatéka:
Az Einstein halála után felvett pontos közjegyzői leltár, melyben a tudományos világ által hiányolt Bolyai iratok számozottan vannak feltüntetve.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata | Hozzászólások: 0

Pálinkás József MTA elnök 2012 májusi levél az "Ekvivalencia-elv cáfolata ügyében

2016.08.25

 A Magyar Tudományos Akadémia elnökének tanácsát megfogadtam és a cikkemet elküldtem a „Fizikai Szemle” című szakfolyóiratnak. Sajnos nem találták közlésre alkalmasnak. Ezért, ha valaki ismer olyan szakfolyóiratot, amely ezt a témát leközölné, akkor kérem tegye meg. Elérhetőségem a főoldalon.

 

 

Antalffy Tibor: Néhány keresetlen szó Albert Einsteinről

2016.06.08

 

Szabó Gábor: Rosszul jár Einstein fényórája

2016.05.23

  

A mozgó vonatkozási rendszerben, annak saját valóságos tényei szerint a fény ugyanazt a fényutat futja be, mint a hozzá képest álló társa, hiszen a mozgó inerciarendszernek köze nincs a körülötte lévő térhez, önálló inerciarendszer. Hamis megközelítés a magyarázatokban grafikával jelölt fényút. A szemléltető ábrákon lévő fotonút nem a mozgó vonatkozási rendszernek a relativitáselméletnek megfelelő ábrázolása, hanem az „abszolú tér” álló rendszerének nézőpontjának megfelelő szemszögből megrajzolt fényút. Einstein fényórája nem igazolja a mozgó rendszerek idődilatációját.

A mozgó vonatkozási rendszerekben a tömeg(energia-impulzus-tenzor) növekedése következtében megnő a gravitáló hatás. Ennek következtében lassul le az idő ezekben az inerciarendszerekben. A mozgó rendszerekben az idő nem a fényút hosszának megnövekedése következtében lassul le, hanem az energia-impulzus-tenzor értékének megnövekedése következtében előálló, megnövekvő gravitáló hatás következtében.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Einstein ekvivalenciaelvének cáfolata | Hozzászólások: 0

Szabó Gábor: Nem relatív az egyidejűség relativitása

2016.05.20

 Az egyidejűség relativitása: „A paradoxonok az egyidejűség relativitására vezethetőek vissza: ha egy koordinátarendszerben adott egy két esemény, akkor létezik olyan koordinátarendszer is, amelyekben ezek egyidejűek, illetve olyanok is, ahol az egyik, és olyanok is, ahol a másik történik hamarabb.”/ A relativitás elmélet alapjai /fizweb.elte.hu/

 

Szabó Gábor: Einstein „az egyidejűség relativitása” tételének hibája

2016.05.02

 Einstein tévedésének oka az, hogy példázatában keverte a két vonatkozási rendszer. A vonaton ülő megfigyelő szempontjából egyidejűnek állapította meg az eseményt. Amikor az állomáson lévő megfigyelő szempontját nézte a vonatot, akkor azt a külső inerciarendszer viszonylataiba állította bele, a vonat addig független inerciarendszerét. A vonat az állomás külső inerciarendszerébe került bele. Ez okozta a téves konzekvenciák levonását.

 

Szabó Gábor: A súlyos és a tehetetlen tömeg megkülönböztetése időmérés alapján

2016.04.17

 Gyorsulás hat mind a két esetben. A földön fellépő lefelé mutató mg nagyságú tehetetlenségi erő az, amit a testek súlyaként érzékelünk. A földön álló két atomóra is zuhan a Föld középpontja felé, de annak felszíne megakadályozza őket ebben. A földön álló kabinban az eltérő magasságban mért idő különbségét az hozza létre, hogy a tömeg felé haladva a gravitáció értéke változik, nő. A homogén gravitációs térben gyorsított kabin esetében viszont állandó, nem változik a gravitáció értéke, nem jön létre a tömeg által létrehozott változó gravitációs tér. Az első esetben a gyorsulást a Föld tömege hozza létre, a második esetben pedig az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsító erő. Ezzel bizonyított, a tömeg által létrehozott gyorsulás nem azonos a gyorsító erő által létrehozott gyorsulással, nem egyenértékűek a gyorsuló és gravitációs vonatkoztatási rendszerek. Ezért ugyan azonos a súlyos és a tehetetlen tömeg értéke, mégis más fizikai rendszer hozza létre őket.