Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csillagászat

Cikkek

Milyen sebességgel haladnak egymáshoz viszonyítva a Világmindenség objektumai?

2018.09.09

 Tehát nyolc órás alvással (220 km/szekundummal a galaxisunk központi magja körül táncolva) reggel kb. 6 millió 400 ezer km-rel odébb vándorlunk odébb a Tejútrendszerben, ahhoz képest, mint ahol este voltunk. Ráadásul - és ami lényegeset akarok kihozni ebből - olyan helyre kerültünk, ahol ember még soha nem járt az egész, millió éves történelmünk során, az utunkba eső régióról nincs semmilyen tapasztalatunk. Még ha az Univerzum determinisztikus [30] is, mégis a szóban forgó űrrégió ismeretlen és közvetlen ismeretekkel nem rendelkezik róla senki - bármilyen új, furcsa, másféle, veszélyes vagy barátságos jellemzői lehetnek. Csak a naív és jámbor bizalom az, ha magabiztosan kijelentjük: minden nap ugyanolyan kozmikus környezetben lesz a Föld.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Egy 111 éves asztrofizikai rejtély megoldása magyar társszerzővel

2018.09.08

 Még  1997-ben Robert Buchler kollégámmal (1942–2012, Floridai Egyetem) találtunk olyan lehetséges rezgési állapotokat a csillagok modelljeiben, amelyek különlegesen viselkedtek. Először a programjaink hibáinak gondoltuk, de végül a fizikai realitását sikerült bizonyítani. A megértésben sokat segített, hogy sikerült a csillag szerkezete alapján egy olyan trombitát tervezni, ami hangtani szempontból hasonlít a csillag fizikájára. Ezen a trombitán van egy szűkület, ez az, ami a korábban nem várt csillagbeli hangért felelős. Amikor felismertük ezt a jelenséget, még nem tudtunk olyan csillagról, amiben megfigyelhető ez a rezgés, de megjósoltuk, hogy az szerepet játszhat a tényleges fényváltozásban.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Dokumentumfilm szerint Kopernikusz elmélete hibás, a háttérsugárzás méréseinek alapján, valójában a Föld az Univerzum központja

2018.06.18

 Laurence Krauss, amerikai elméleti fizikus és kozmológus nyilatkozott 2005-ben:

"Ha megnézzük a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás térképét, akkor azt is láthatjuk, hogy a megfigyelhető szerkezete valójában furcsa módon összefüggésben áll a Föld Nap körüli keringési síkjával. Kopernikusz visszatért, hogy kísértsen minket? Ez őrültség. Mi az egész univerzumra nézünk ki. Kizárt, hogy létezne összefüggés a szerkezetének a Földünk Nap körüli mozgásával - a Föld Nap körüli keringési síkjával - az ekliptikával. Ez azt jelentené, hogy valójában mi vagyunk az univerzum központja."

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Az ALMA és a VLT mérései szerint 250 millió évvel az ősrobbanás után már keletkeztek csillagok

2018.05.17

 Egy nemzetközi csillagászcsoport a MACS1149-JD1 jelű távoli galaxist figyelte az ALMAantennarendszerrel, és a galaxisból ionizált oxigén nagyon gyenge sugárzását észlelték. Mire a Földet elérte, a valójában az infravörös tartományba eső emisszió hullámhossza a világegyetem tágulása miatt több mint tízszeresére növekedett, így aztán az ALMA detektálhatta azt. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy a sugárzás 13,3 milliárd évvel ezelőtt (500 millió évvel az ősrobbanás után) keletkezett, így azt – minden távcsövet tekintetbe véve – az eddig legtávolabbról detektált oxigén bocsátotta ki 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Ősi formálódó galaxishalmazok: így ütköznek a fiatal csillagontó galaxisok

2018.05.06

 Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai az ALMA és APEX távcsövek segítségével a világegyetem legmélyére, jelenlegi korának egytizedére a múltba pillantva megfigyelték a legnagyobb kozmikus objektumok keletkezését: fiatal csillagontó galaxisok ütközéseit. A csillagászok úgy képzelték, hogy ezek az események az ősrobbanás után hárommilliárd évvel zajlottak. Így igazán meglepte őket, hogy az új megfigyelések szerint már a világegyetem feleennyi idős korában is tartott ez a folyamat! Ezek a most megfigyelt ősi galaxisrendszerek a feltételezések szerint az ismert világegyetem legnagyobb struktúráit, a galaxishalmazokat építik fel éppen.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Az Univerzum határán II.: több mint 11 milliárd éves a legősibb spirálgalaxis

2018.02.15

 A jelenlegi galaxisfejlődési modellünk szerint a spirálgalaxisok is a sötét anyag összesűrűsödései mentén jöttek létre, méghozzá kisebb, irreguláris galaxisok összeolvadásából. Azonban ehhez a folyamathoz időre van szükség, és nem egészen tisztázott, hogy mikor jöhettek létre a legelső ilyen struktúrák.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Az egész Naprendszer modellünk mindvégig hibás volt

2018.02.04

 Tudván, hogy ez az igazság, a Naprendszer vizuális modelljén változtatni kell, mivel a kezdetektől fogva pontatlan. A valóságban a bolygóink a Nappal együtt száguldanak keresztül az űrön, és a szó szoros értelmében egy hatalmas kozmikus DNS spirál útvonalat járnak be, melynek alakja hasonló a Tejút galaxis örvényéhez.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Az utazó foton - Így néz ki a fénysebesség galaktikus léptékben

2018.02.01

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Az Univerzum határán: sikerült a valaha talált legtávolabbi galaxisról igazi képet alkotni

2018.01.18

 Az ősi objektum már akkor ott volt, amikor az Univerzum csak 500 millió éves volt, azaz 13,3 milliárd éve. Bár láttunk már más galaxisokat is, amelyek ebben az időszakban is léteztek (a legősibb a 13,4 milliárd éves GN-z11), de képtelenek voltunk felbontani őket, a köztünk lévő hatalmas távolságok miatt. A távoli galaxisok általában csak pár pixelen elmosódott vörös pontoknak látszanak (amikről a távolságon kívül szinte semmit sem tudunk biztosan meghatározni), de a gravitációs lencse miatt a kutatók képesek voltak tisztán felbontani az SPT0615-JD képét.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

Felfedezték a legtávolabbi szupernagy tömegű fekete lyukat

2017.12.13

  Rendkívül nagy a tömege, tulajdonképpen a nagyon korai világegyetemben nem kéne ilyennek léteznie. Egyszerűen nem volt még elég idős a világegyetem ennek a létrejöttéhez. Zavarbaejtő.” – magyarázza Robert Simcoe, az MIT Kavli intézetének Francis L. Friedman Professzora. – „Ha egy nagy tömegű csillagból, mint magból kiindulva kiszámítjuk, mekkorára hízhat egy égitest a lehető leggyorsabb növekedést feltételezve, akkor sem kaphatunk 800 millió naptömeget ilyen rövid idő alatt. Ez irreális. Kell legyen tehát valamilyen más módja is a szupernagy tömegű fekete lyukak keletkezésének. Ám hogy pontosan mi lehet az, azt ma még senki sem tudja.”

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Csillagászat | Hozzászólások: 0

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Következő »