Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Döntött az EP: ezentúl a bankok mentik meg a bankokat

2016.02.05

 

Döntött az EP: ezentúl a bankok mentik meg a bankokat

2014. április 15. 13:14 | forrás: TF-információ

Az Európai Parlament kedden jóváhagyta azt a három szabályt, amely garantálja, hogy a bajba jutott bankok megmentésének költségeit az adófizetők helyett inkább maguk a bankok állják - tájékoztatott sajtóközleményben a brüsszeli testület

 

Két jogszabály a csődközeli helyzetbe jutott bankok átalakításáról és szanálásáról szól, a harmadik pedig garantálja, hogy bankpánik esetén a bankok, és nem az adófizetők garantálják a 100,000 euró alatti bankbetétek biztonságát. A jogszabályok kiegészítik a már elfogadott egységes bankfelügyeleti rendszert, és nagy lépést jelentenek a bankunió felé.

A bankoknak vállalniuk kell a veszteségeket és állniuk kell a tűzoltásra használt forrásokat

A gazdasági válság idején a bankok veszteségeit az adófizetőknek kellett kifizetni, a bankok értéke pedig gyakorlatilag érintetlen maradt. A bajba jutott bankokról szóló két állásfoglalásban szereplő „bail-inˮ, azaz a hitelezői feltőkésítés ezzel szemben azt jelenti, hogy a banktulajdonosok (a részvényesek) és a bank hitelezői (elsősorban kötvénytulajdonosok) állják elsőként a bank veszteségeit. Csak ezt követően kerülhet sor külső veszteségfinanszírozásra.

A bankszanálással kapcsolatos két jogszabály arra kötelezi a bankokat, hogy a hitelezői feltőkésítés után a további veszteségek finanszírozására töltsenek fel tartalékalapokat. A bankunióban lépő országok (az összes eurózóna-tag és a belépni kívánó tagállamok) közösen használják a bankok által fokozatosan, nyolc év alatt létrehozott 55 milliárd eurós szanálási alapot. A bankunión kívül maradóknak tíz éven belül fel kell állítaniuk a saját, bankok finanszírozta saját alapjaikat a garantált betétek értékének egy százalékával megegyező tőkével.

Kevesebb politikai beavatkozás a bankmentés költségeinek leszorítása érdekében

A képviselők régóta amellett érveltek, hogy a bankmentésről szóló döntéseket szigorúan szakmai alapon kell meghozni. Ugyanakkor egyes tagállamok inkább a pénzügyminiszterek döntésétől tették volna függővé, hogy hogyan járjon el az EU az egységes bankszanálási mechanizmus alá eső egyes esetekben. A végül létrejött megállapodás korlátozza a szakminiszterek befolyását és így a politikai nyomásgyakorlást, és méltányosabb, gyorsabb és olcsóbb eljárás révén oldja meg a bankok problémáit.

Nagyobb védelem a betéteseknek

A betétgarancia-rendszer átalakításával a tagállamoknak kötelező lesz felállítaniuk a saját, bankok által finanszírozott rendszerüket a 100.000 eurónál nem nagyobb értékű bankbetétek garantált kifizetésére abban az esetben, ha egy bajba jutott bank maga már nem tudja ezt megtenni. Így nem az adófizetőknek kell a betétekért vállalt garancia költségeit állni.

A képviselők azt is elérték, hogy a betétesek gyorsabban hozzájuthassanak a pénzükhöz. A betétgarancia által fedezett bankbetéteken lévő összegeket tulajdonosuk hét munkanapon belül megkapja, öt napon belül pedig a mindennapos létfenntartáshoz szükséges pénzt is kap (a pontos összeget tagállamonként határozzák majd meg). A képviselők a betétgaranciáról szóló jogszabályba „ideiglenesen magas számlaegyenleggelˮ kapcsolatos kitételt is elhelyeztek: ha a számlaegyenleg átmenetileg 100.000 eurónál magasabb például egy házeladás miatt, akkor a határ feletti összeg egésze vagy egy része legalább három hónapig szintén védelmet élvez.

 tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/