Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Áprilisra felépül Baál templomának mása New Yorkban a Times Square-en

 Áprilisra felépül Baál templomának mása New Yorkban a Times Square-en

VÉGSŐ IDŐK

MÁRCIUS 25, 2016KÖZZÉTETTE: THEA565


Temple-of-Bel-Arch

Forrásként használt írás: The American Dream

Egyesek biztos azt gondolják, hogy egy újabb netes álhírbe botlottak, és bár a New York Times neve korántsem garancia ez ellen, a hír minden jel szerint igaz. Ráadásul New York nem az egyetlen helyszín, ahol hamarosan Baál templomának mása, illetve annak fő árkádja áll majd, a szíriai Palmürában az Iszlám Állam által nemrég lerombolt épület mintájára.

A replikát azért akarják felállítani, hogy ezáltal valamilyen formában megőrizzék a világörökségnek számító épületet az utókor számára. A templom bejáraként szolgáló árkád 15 méter magas mását a New Yorki-i Times és a londoni Trafalgar téren is felállítják áprilisban.

Bár a hír valószínűleg sokak számára érdekes, azt valószínűleg csak kevesen tudják, hogy az ókorban Baál oltárán gyerekeket áldoztak és biszexuális orgiákat tartottak.

Így néz majd ki az árkád a londoni Trafalgar Square-en. Kép: Institute for Digital Archaeology

Így néz majd ki az árkád a londoni Trafalgar Square-en. Kép: Institute for Digital Archaeology

New York Times cikke szerint az Iszlám Állam pusztítása annyira feldühítette a tudósokat és műemlékvédőket, hogy elhatározták, a tettek mezejére lépnek. Egyre több nem kormányzati szervezet kezdte nyilvántartásba venni a térségben megsérült vagy elpusztult műemlékeket.

New York Post cikke szerint a kezdeményezés mögött a Harvad és Oxford Egyetemek valamint a Dubaiban található Jövő Múzeum állnak, amelyek azt remélik, hogy idővel akár 1000 helyszínen áll majd a Baál templom árkádjának mása szerte a világon. A két elsőt New Yorkban és Londonban az UNESCO világörökség hete alkalmából állítják fel áprilisban az Iszlám Állammal szembeni „dac” megnyilvánulásaként.

De miért érdekes mindez az idők jelei szempontjából és mi a Baál imádat lényege?Matt Barber a következőképpen foglalta össze:

A Baál imádat rituáléja során a felnőttek összegyűltek az oltár körül, majd tűzben égették meg gyerekeiket, akiket áldozatként ajánlottak fel Baálnak. A szörnyű üvöltések és az égő emberi hús bűzében a résztvevők biszexuális orgiát tartottak. A rituálé célja a gazdasági jólét előidézése volt, arra ösztönözve Baált, hogy esővel tegye termékennyé „földanyát”.

Az ilyen viselkedés természetes és sokszor nem kívánt következményeit, a terhességet és a gyerekáldást, kétféleképpen „kerülték el”. Választhattak azonos nemű partnereket az orgiák során, vagy a nem kívánt gyermekektől egy későbbi termékenységi szertartás során „megszabadulhattak”.

Látva, hogy mi folyik ma a világban, már nem is olyan meglepő, hogy épp Baálnak állítanak szentélyt New Yorkban és Londonban.

A misztérium vallások szerint Nimród, akit Egyiptomban Oziriszként imádtak, később Baálként vált ismertté.


Hirdetés


Mózes első könyvének ismerői tudják, hogy Nimród „hatalmas vadász volt az ÚR előtt”1  és az ősi zsidó hagyományok szerint ő szervezte meg Bábel tornyának építését is. Az I. Mózes 10:10-ből megtudjuk, hogy sok egyéb ókori város mellett, Bábel is birodalmához tartozott.2 Nimród nevéhez kapcsolódik még Ninurta, Gilgames, Ozirisz, Dionüszosz, Apollo, Narmer és Enmerkar is.

Ebből kiindulva egyesek úgy gondolják, hogy Nimród volt az első szabadkőműves és a róla tudható információk alapján tulajdonképpen ő építette az első „világbirodalmat”. Szinte az összes ókori babiloni, görög és római istenség Nimródhoz vagy a nevéhez fűződő hagyományokhoz kapcsolódik valamilyen módon.

Az okkultizmus modern követői számára azonban Nimród nem csupán egy nagy név a múltból. Sok titkos és okkult társaság úgy gondolja, hogy Nimród/Marduk/Ozirisz/Apolló/Baál egy napon visszatér, hogy uralkodjon az egész Föld felett. A Jelenések 9:11-ben például azt olvassuk, hogy „az alvilág mélységéből” kijövő igencsak érdekes külsejű sáskák királya „az alvilág angyala volt, neve héberül Abaddón, a görögben pedig az Apollüón, vagyis a Pusztító nevet viseli”.

A Bibliakutatók közül egyesek úgy gondolják, hogy az érkező Antikrisztus Nimród szellemét viseli majd vagy legalábbis valamilyen módon köze lesz hozzá.

Manapság Nimród egy újra felfedezett hős, akinek felelevenedett kultusza összeköti a korai ókor istenellenes pogány lázadóit a New Age neopogány istenellenes lázadóival. Nimród szelleme kapcsolja össze a korai építőket a modern építőkkel. Az általa megkezdett munkát az új Nimród, az Antikrisztus fejezi be, aki egyesíti az egykor szétszórt népeket és uralkodik rajtuk, mint az általuk gonosznak tartott Isten uralma ellen fellázadó hős.

Mindezek ismeretében lehetséges, hogy az Antikrisztusnak készülnek templomot állítani New Yorkban? A Times Square és a Trafalgar Square mindenesetre nem olyan helyszínek, ahol ilyesmi csakúgy véletlenül megtörténhet.Forrás: /idokjelei.hu/


Forrás: //churchofgod.hu/: Néhány szó Nimródról a magyar és egyéb nemzeti mondákban

A középkorban lejegyzett magyar gesták [Gesta Hungarorum] és eredetmondák szerint a hunok és magyarok egy Ménrót nevű király két fiától Hunortól és Magortól származtak. E legendában a szóban forgó Ménrót Tana fia volt, feleségét pedig Enéh nek hívták. A történetnek több változata van és bizonyos változatokban ezt a Ménrótot Kús fiával, Nimróddal, a nagy vadásszal, Tanát pedig a sumér Etanával azonosítják. Tény, hogy a nimródi származásnak erős hagyományai alakultak ki, de bibliai szempontból több oknál fogva sem felelnek meg a valóságnak. Nimród kusita származása, valamint a kusita népek földrajzi elrendezései és rasszjegyei eleve kizárják azt, hogy a hunok és magyarok ehhez a nemzettséghez tartoznának. E két nép eredete sokkal inkább a bibliai Jáfet fiához, Magóghoz, illetve a magógiták egy alágát kitevő Góghoz köthető. A Nimródhoz való ragaszkodás ez esetben is ahhoz a korábban már említett tényhez vezethető vissza, hogy őt, mint az egységes emberiség első nagy királyát, számos nemzet vallotta és vallja a mai napig az ősatyjának. Más szóval ez a gondolat a bábeli berögződés egyik maradványa. Mindemellett tény, hogy a magyarok több, Nimródhoz fűzhető hagyományt megőriztek. Ahogyan a szemita asszírok szintén atyjuknak tekintették őt és megőrizték roppantul jól szervezett militarista hagyományait, s ahogyan a szintén szemita babiloniak megőrizték az ő uralma alatt lefektetett vallási hagyományokat, úgy a jáfeti, vagy a pusztai népek is megőriztek egy sajátos nimródi tulajdonságot. Mégpedig a nagy vadásznak a vadászattal kapcsolatos erényeit, hagyományait, ami fellelhető Ázsiától az amerikai indiánokig.

Egy Nimródhoz visszavezethető, és világszerte elterjedt hagyomány a párducbőrből készült viselet használata, mint a vitézség, a hősiesség és méltóság szimbóluma. Ez a hagyomány a magyar olvasók számára valószínűleg ismerős, hiszen hagyományainkban a párducbőr kacagány viselete szintén a nagy vezérek, vitézek és hősök viselete volt. Ez azonban koránt sem egy egyedien magyar vonatkozású jelenség, ugyanis a párducbőr ilyen jellegű öltözete ismert volt az egyiptomi papoktól kezdve a maja indiánokig, s a pusztai népeken át a dél afrikai zulu törzs harcosaiig. (Forrás)


Hirdetés▼


1.      „Hatalmas vadász volt az ÚR előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az ÚR előtt, mint Nimród.„ – I. Mózes 10:9 []

2.      “Birodalma kezdetben Bábel, Erek, Akkád, Kalné volt Sineár földjén.” – I. Mózes 10:10 []