Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 2018-as dátum értelmezhető a Bibliában, elindulhat a rómaiak által lerombolt Templom építése

 A 2018-as dátum értelmezhető a Bibliában

 

Írta: Szabó Gábor

A Bibliában, Zakariás könyvében található egy napjainkra is értelmezhető dátum, az izraeli fennhatóság hetvenedik éve Jeruzsálem felett. A próféta állítása szerint ebben az évben indul el Jeruzsálemben, a mózesi rendtartás szerinti Istentiszteletnek megfelelő Templom újjáépítése. A próféta szerint így szól majd az angyal: „Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júdának városain, amelyekre haragszol immár hetven esztendő óta?” A jelenleg zsidó vallásnak ismert júdaizmus, alapjaiban különbözik a mózesi Istentiszteleti rendtől. Ennek oka az, hogy a rómaiak Kr.u. 70-ben lerombolták a jeruzsálemi Templomot, amely az áldozatbemutatás helyszíne volt, és amely a mózesi rendtartás alapja volt. A Templom lerombolása ellehetetlenítette a templomi áldozatbemutatást, ezzel megszűnt a Mózes által előírt hitgyakorlás alapja. A jeruzsálemi Templom újjáépítése indul el a prófécia szerint, az újkori Izrael fennállásának 70. esztendejében is, mint ahogyan ez már egyszer bekövetkezett az ókori Izrael államának idejében is. Ez az angyali szózat vagy Izrael kikiáltásának 70. évfordulója 2018 május 14.-e, vagy Jeruzsálem novemberi demarkációs vonalának kijelölése után hangozhat el. Ezek után mondja Úr: könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez; benne építtetik meg az én házam. Ezzel elindul a Templom építése, a Mózes által megadott istentiszteleti rend helyreállítása.

Dániel próféta már Izrael babiloni fogságának ideje alatt rájött a hetven esztendős ítéletciklusra:

2 Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, amelyről az Úr ígéje lőn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain. (Dániel próféta 9.fejezet)

Dániel a Biblia II. Krónika könyvére figyelt fel:

21 Hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás szája által mondott beszéde, míg lerójja a föld az ő szombatjait, mert az elpusztulás egész ideje alatt nyugovék, hogy betelnének a hetven esztendők.(II.Krónika 36. rész)

A babiloni fogság hetvenedik évének leteltével hirdette ki Círus perzsa király egész birodalmában, a jeruzsálemi Templom újjáépítéséről való írást. Ez volt a Második Templom, amelyet Heródes király pazar módon újjáépített.

Dániel próféta után másik prófétához, Zakariáshoz is szólt az Úr, Dárius király uralkodásának második esztendejében:

12 Az Úr angyala pedig felele, és mondá: Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júdának városain, amelyekre haragszol immár hetven esztendő óta? (Zakariás próféta könyve 1. fejezet)

 

Mióta haragudhat a Seregek Ura Jeruzsálemre?

A történelemben egyszer már Jeruzsálem kikerült a zsidó ellenőrzés alól hetven esztendőre, Isten haragjának megfelelően a szombat be nem tartása miatt. Jeruzsálem elesett Kr. e. 605-ben, a babiloni Nabuzonodokor kifosztotta és felperzselte a Szentélyt és Jeruzsálemet.

Kűrosz, perzsa király Kr. e. 537-ban kiadott rendeletében engedélyezte a babilóniak által
fogságba hurcolt népek hazatelepítését. Kr. e. 536-ra felépült az oltár és elindult az áldozatok bemutatása Istennek. Így valóban hetven (hold)esztendő után elindult, majd később be is fejeződött a jeruzsálemi Szentély helyreállítása. Azonban a Bibliában a prófétikus események kétszer is, későbbi történelmi korban, újra bekövetkezhetnek. Az első helyreállítás után nem teljesedett be az, hogy az Úr Sionban lakozott volna, és magáévá fogadta volna Jeruzsálemet, amelyet bizonyít, hogy később, Kr.u 70-ben lerombolta a Szentélyt és a várost a Római birodalom.

12 És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az ő osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet./Zakariás próféta könyve /2. fejezet

 

Izrael napjainkban lesz hetven éves: „David Ben-Guiron május 14-én bejelentette Izrael állam megalakulását, mire válaszul másnap – a britek távozásával egy időben – Egyiptom, Irak, Transzjordánia (1949-től Jordánia), Szíria és Libanon összehangolt támadást indítottak a fiatal zsidó állam ellen.

 

 

 

 

Arab katonák Jeruzsálemben, 1948 májusában /mult-kor.hu

 

Jeruzsálemben heves harcok folytak az izraeli és transzjordániai csapatok között, de a várost egyik hadsereg sem tudta elfoglalni, így a felek már 1948. november végén tűzszüneti megállapodást kötöttek. Ezzel lényegében kialakult a várost közel két évtizeden át kettészelő határvonal. Kelet-Jeruzsálem az óvárossal együtt Transzjordánia (Jordánia), Nyugat-Jeruzsálem pedig Izrael fennhatósága alá került.” mult-kor.hu/jeruzsalem-az-eroszak-szent-varosa-20150807

 

A prófécia alapján Jeruzsálemre a tényleges zsidó fennhatóság szerinti időszakban 1948. május 14.-e, vagy november vége óta haragudhat az Úr. Ez a dátum határozza meg a hetven évet, amely 2018. május 14.-én, vagy novemberben jár le. Az eredeti babiloni száműzetéssel ellentétben, jelen korunkban a zsidó fennhatóság alatt lévő város cselekedetei miatt haragos az Örökkévaló Isten. Ezt állítja a próféta. Hogy mi lehet haragjának oka? Például a „szombat” mózesi rendtartás szerinti be nem tartása miatt. Csak a vallásos zsidók tartják Izraelben az előírás szerint rituálisan a szombatot. A nemzetek határozata nyitotta meg a kaput a zsidó állam újkori megalapításához, amit a zsidóság fegyverrel védett meg a külső támadások ellen, amikor az angolok kivonultak és átadták a területet.

Zakariás szerint a zsidó állam fennállásának 70. éve után hangzik el a mennyben az angyal szózata, hogy mikor könyörül már a Seregek Ura Jeruzsálemen, amelyre már hetven esztendeje haragszik? Ezek után indul meg Jeruzsálemben a Templom épületének kimérése, majd építése.

 

15 De nagy haraggal haragszom én a hivalkodó népekre, akikre kevéssé haragudtam ugyan, de ők gonoszra törtek.

16 Azt mondja azért az Úr: könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez; benne építtetik meg az én házam, szól a Seregeknek Ura, és mérőzsinór nyujtatik ki Jeruzsálem felett.

17 Mégis kiálts, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Bővelkedni fognak még városaim a jóban, mert megvígasztalja még az Úr a Siont, és magáévá fogadja még Jeruzsálemet! /Zakariás próféta könyve 1. fejezet/

 

Hol állt valójában jeruzsálemben Salamon temploma?

 www.negyedik-dimenzio.eoldal.hu/cikkek/bibliai-temak/hol-allt-valojaban-jeruzsalemben-salamon-temploma-.html

Az eredeti Templomból kő kövön nem maradt Jézus Krisztus próféciája alapján. Jeruzsálem elfoglalása után egy római katona fáklyát dobott be a Szentélybe az így kitört hatalmas tűzben az ott felhalmozott arany megolvadt, az épület alapjáig lefolyt, ezért azt utolsó kövéig felforgatták a rómaiak az arany utáni kutatásban. A salamoni Templom pontos helyének kijelöléséhez isteni beavatkozásra van szükség, akár visszatérhet a „sekina” Isten dicsőségének látható leszállása Jeruzsálembe. Lehet, hogy a jelenleg Templom-hegynek nevezett területen, de lehet, hogy az ókori leírások alapján a jelenleg Dávid-tornya nevezetű hely környékén valósul meg az építkezés. Az épület fizikai fennállása összefügg a végidővel, az Antikrisztus az utolsó hét év felén bele fog ülni a Templomba és önmagát istenként imádatja. Ezután három és fél év múlva jön vissza Názáreti Jézus a földre uralkodóként helyreállítja a Földet, és eljön az aranykor.

 

 

 

Biblia /Károli fordítás/

/ujexodus.hu/Grüll Tibor: Dániel és kora/

Fénykép: arab katonák Jeruzsálemben 1848 május

https://mult-kor.hu/jeruzsalem-az-eroszak-szent-varosa-20150807?pIdx=3&openImage=3567