Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Szent István koronája és kora

Cikkek

Isten éltessen, Magyarország!

2017.08.20

 Képtalálat a következőre: „fisherman's bastion”Az ezeréves magyar államiság ténye – a Teremtő kegyelme, védelme mellett – egyértelműen visszaigazolja Szent István király elévülhetetlen államszervezői művét, és emeli őt nemzeti történelmünk legnagyobbjai közé. Bölcs előrelátás volt abban, ahogyan István – apja, Géza fejedelem nyomdokain járva – ráérzett az „idők szavára”. Arra, hogy népünknek új életformára és kultúrára kell áttérnie, és állami védőkeretek közé kell szerveződnie ahhoz, hogy ne tűnjön el, mint előtte már megannyi nomád és barbár törzs. És mindezt úgy valósítsa meg a Nyugat és a Kelet: a Német-római Császárság és a Bizánci Császárság fojtogató ölelésében, hogy abból egy – a népünk hosszú távú fennmaradását garantáló – önálló, szuverén állam szülessen meg.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A Szent István koronája és kora | Hozzászólások: 0

EGY ÚJABB (NYELVI) BIZONYÍTÉK, HOGY RÉGEBBEN JELEN VAGYUNK A KÁRPÁT-HAZÁBAN, MINT AZT AHOGY A "HIVATALOS" TUDOMÁNY ÁLLÍTJA!

2017.04.24

 Mivel az uralkodó az őslakosokkal(!) folytatott tárgyaláson sem engedett az elképzeléseiből, nem csökkentette a kiszabott adókat, egy elkeseredett résztvevő levette a csizmáját és hozzávágta a császárhoz, miközben a következő szavakat kiabálta: „Marha, marha!” A sértő szavak elhangzása után fellázadt a nép, nekirohant a császárnak, letépték arannyal beszőtt köpenyét és összetörték a trónját. A tejelő, húst adó haszonállat eme neve a magyaron és a sumeron(!) kívül más nép szókincsében nem található meg!

 

“Maradjunk annyiban, hogy ez nem magyar, hanem hun film” – Kaszás Géza, rendező a Lovasíjászról

2017.03.06

 Dr. Béres Judit nemzetközi hírű humán genetikus elvégzett egy populációgenetikai kutatást finn-magyar kormányközi együttműködés keretében, amelyben megállapították, hogy oly csekély a genetikai hasonlóság, hogy gyakorlatilag nincs rokonság a két nép között. Ezért a kétezres évek elején Finnország törli a genetikai testvériségre vonatkozó utalásokat a gimnáziumi tankönyvekből, nálunk továbbra is virul finnugrisztika. Egy Amerikában dolgozó finn nyelvész kerek-perec kijelentette, az egész finnugor elmélet az emberi lustaságon alapszik. Kitalálták, aztán nem szabadulunk meg tőle, mert nem akartunk rá energiát fordítani. Csakhogy ez nekünk nem mindegy, különösen ma, amikor mindenféle elvtelen globalizáció címén azt akarják, hogy Európa váltson kultúrát. De mi nem akarunk kultúrát váltani. Működik egy olyan fura kettősség, mint amikor a kommuinsta időkben csináltuk a színházat. “Kimondtunk dolgokat” amiket “mindenki értett”, konkrétan mégsem hangzott el semmi. Nem mondtuk ki, hogy édes kommunista testvérek, húzzatok el innen a francba. Most valami hasonló történet van, mindenki érzi, miről van szó, de nem tudjuk kimondani.

 

KI VOLT SZENT ISTVÁN SZÜLŐANYJA?

2016.11.07

 azaz: Ulászló, Magyarország új királya, népének szokása szerint minden királyi felszereléssel a téren lévő Szent Péter és Pál templomba ment, amelyben, mint mondják, el van temetve Géza, Boldog István atyja, Adelheiddel, a feleségével, Miesco lengyel fejedelem leányával, Boldog István anyjával együtt.

Ez bizony jól bekavar a történelmünkbe. Egyes történészeink elfogadják, mások nem.

 

A finnugor hazugságot 1821-ben találták ki!

2016.11.01

 Kiszely István őseink eredetét kutatva rátalált a sárospataki levéltárban olyan négyszázhatvan éves történelem tankönyvre, amely azt állítja, hogy a magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe. Végül az 1200-as években a jászok és a kunok is elfoglalják a kárpát-medencei területeiket. Ugyanabból a törzsszövetségből származnak, amelyből az őseink.

Ugyanolyan kinézetűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. A rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Aki a közép-ázsiai eredetű, turáni magyarságról beszélt, az már mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, a kereskedelmünket, a hangszereinket.

 

Hunok egy Svájci völgyben

2016.11.01

 Az Alpok elzárt völgyében élő népcsoport a hunok leszármazottjának vallották magukat. Svájc síparadicsomában laknak, ezért nagy a betelepülés. A fából készült régi házakon vannak még rovásírásos szövegek, de már pusztulnak. Ismerik a karikás ostort is.

 

Hun segítség a Római Birodalomnak

2016.10.20

 A magyarságra visszasugárzó évszázados hun és lovas népekkel szemben érzett európai előítéletek visszaszorítására a magyar politikai és tudományos körök a finnugor nyelvészeti elméletet találták a legmegfelelőbbnek. Feltételezéseik szerint a finnugor nyelvészeti elmélet nagy előnye az, hogy tagadja a hun–magyar rokonságot, és az európaiak számára egy elfogadható, rokonszenves kis északi néppel, a finnekkel hozza rokoni kapcsolatba a magyarokat. A rendszerváltozás után a finnugor rokonság erőszakos, dogmatikus terjesztése még jobban felerősödött. Az egyetemeken, a főiskolákon, a középiskolákban a finnugor rokonságot megmásíthatatlan tényként tanítják.

 

A hun - avar azonosságról

2016.09.27

 Kik voltak az avarok?„A kortárs bizánci, frank és longobárd krónikaírók az avarokat hunoknak nevezték. Paulus Diaconus, a longobárdok történetírója így említette az avarokat: „a hunok, akiket avaroknak is hívnak”. Fredegar, a frankok krónikása ezt írta: „a hunoknak is nevezett avarok birodalmában, Pannóniában heves küzdelem támadt.” Sőt, egyes nyugati krónikák a 8-9. században az avarokat már ungár néven említették. Liutprand longobárd király síremlékére akövetkező feliratot vésték: „Az avar (Ungarus), az egyedül általa megsegített frank és minden szomszédja szíves békességben élt vele mindenkor.” 

 

Miért kellett meghalnia Szent Imre hercegnek?

2016.08.22

 

Bakay Kornél történész rámutat: "A német Hildesheimi Évkönyvnek ellent mond a Chronica Hungarorum mixta Polonorum, mely szerint nemsokára Henrik (Imre) Szlavonia nemes hercege súlyos betegségbe esve nyolc napi haldoklás után a kilencedik napon 9 órakor a lelkét kilehelte.”

Mivel ezt a közlést nem igen lehet vadász balesetre vonatkoztatni, csakugyan nem kizárt, hogy mérgezésről van szó. Annál is inkább mivel Avensbergi Aventinus német krónikás szerint II. Konrád német császár békét kérő delegációja Imre halála idején tartózkodott Magyarországon! - nyilatkozta a történész nemrég egyik országos folyóiratunkban. Eszünkbe juthat a Nibelung ének hun királyfia - mondja -, akit a germán rokonok belső viszály miatt meggyilkoltak. Talán a Nibelung ének passaui szerzőjét (Gizella is odavaló volt) István és Gizella sorsa késztette a mű megírására. Mindenesetre furcsa, hogy még a Szent Imre legenda sem ír a vaddisznóról egy szót sem, pedig egyes lengyel forrásokból kitűnik, hogy Imre valóban szerette a vadászatot.”

 

Megcáfolt tévhitek, új eredmények a Szent Koronáról

2016.02.21

  A napjainkra fennmaradt rajz azon előkép alapján született, amelyet Bécsben készíthettek, amikor I. Ferdinánd udvarában 1553 áprilisa, azaz Jäger koronaképkérése után a kincstárban lerajzolták az akkor már évek óta ott őrzött magyar koronát. "A Szent Korona eddig ismert legkorábbi hiteles ábrázolása kutatásaink szerint 1553 áprilisa és 1561 novembere között, nagy valószínűséggel 1554 és 1559 között keletkezett Augsburgban egy Bécsből közvetlenül kapott előkép alapján. Augsburgi és bécsi történetírók, genealógusok, címerkedvelő humanisták együttműködésének kimagasló jelentőségű eredménye, létrejöttében magyarok nem vettek részt" – emelte ki Pálffy Géza.

 

Róna Tas András: Magyarság és kereszténység a honfoglalás előtt

2016.01.17

  Bizánc is igyekezett megnyerni a magyarokat, elsősorban azért, hogy a bulgárokat sakkban tartsa. Biztosak lehetünk abban, hogy nem csak a honfoglalás után jártak magyar küldöttségek Bizáncban. S forrásszerűen is igazolni tudjuk, hogy magyarok éltek Konstantinápolyban, például a testőrségben, a hadseregben. Philotheos 899-ben összeállított művében arról ír, hogy mely ünnepeken kiket hogyan, hová kell az udvari lakomához leültetni. Azok között, akiket az alsóbb asztalokhoz kell meghívni a testőrség idegen népbeli tisztjei között fel vannak sorolva türk néven a magyarok is.

 

Pálffy Géza: A koronaláda durva feltörése törte meg a Szent Korona pántjait

2015.10.17

 Pálffy Géza említett kutatásai szerint a korona sérülése 1638. február 14-én reggel történt. A történész a korona kora újkori történetére irányuló vizsgálódásai során talált olyan új forrásokat, amelyek a korona eseménydús történetének újabb, eddig ismeretlen epizódját mesélik el. Pálóczi Horváth I. György, az éppen zajló országgyűlésen jelen nem lévő Bethlen István képviselője meséli el legrészletesebben a naplójában a zaklatott reggel történéseit.

"Azomban Traufmasdorf uram [a bécsi udvarmester] is bejűve, egy iskatulyát [dobozkát] hoza, kiben egynehány kulcs volt. Felül az iskatulyán az volt írva, hogy az magiarorszagi korona ládáinak kulcsai (de nem az volt). Próbálgatták az ládát, de semmiképpen meg nem nyithatták. Lakatosokat hívának. Az ládát két kötélre egy fenyűgerendához felkötöttük. Nagy sok veszekedéssel [vesződséggel] az lakatosok az ládát felszaggatták felül. Pléh [vaspánt]14 vagyon az ládán.

 

Holler László: Milyen koronája volt I. István királynak

2015.04.07

Holler László:  A jelen tanulmány numizmatikai eszközökkel kíván választ adni arra a mind történelmi, mind művészettörténeti szempontból érdekes kérdésre, hogy milyen koronája volt a 11. században a magyar királyoknak, köztük I. Istvánnak. Meglepő módon a korai magyar pénzérméken található koronaábrázolások átfogó vizsgálatára ezt megelőzően még nem került sor.

 

A Szent Korona keresztje héjszerkezeti mérnök véleményezésével

2015.02.14

 "Az, hogy a Szent Korona keresztjét ferdére tervezték és készítették, a korona szerkezetéből eldönthető. A szerkezetéről beszélek, és nem a méretarányairól. A korona aszimmetrikusra készült, ami egyébként teljesen szokatlan. Az alsó aszimmetrikus abroncsot a felső, ehhez illeszkedően aszimmetrikus pántok fogadására készítették, s a felső pántok aszimmetriájának célja az, hogy a tetőlap ne legyen vízszintes, így segítve elő a kereszt ferde felszerelését. A keresztet Ipolyi Arnold XIX. századi vizsgálata idején még ki lehetett szerelni, az anyaszerűségből a kereszttalpban még ki lehetett csavarni a rögzítőelemet, és vissza is lehetett tenni."

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A Szent István koronája és kora | Hozzászólások: 0

A Szent Korona eredete származása

2015.02.12

 VII. Konstantin császár híradásából értesülünk arról, hogy Zombor gyula 953-ban Bizáncban megkeresztelkedett, de elkísérte őt oda Fájsz fejedelem unokaöccse, Taksony fia, a 13 év körüli Géza is, aki Zomborral együtt Bizáncban szintén megkeresztelkedett. - A koronázási ereklyék történetének kutatásánál fontosnak tarthatjuk azt a kevésbé ismert adatot, mely szerint Zombor gyula a keresztségben a Stephanus (István) nevet kapta. Megbízható adataink vannak arról is, hogy Géza nagyfejedelmet is Stephanus névre keresztelték, majd ugyanezt a nevet kapta fia, István királyunk is.
Hartvik püspök Szent István kereszteléskor kapott 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A Szent István koronája és kora | Hozzászólások: 0

Sáfár István: A Geobitz lemez

2015.02.12

 "...a korona Geobitz-lemeze csakis Géza nagyfejedelmet ábrázolhatja (972-997). Erre vonatkozóan nagyjelentőségű Károly Róbert király 1315. augusztus l-én Lippán kelt levele, amelyet Tamás esztergomi érseknek írt: Quía Corona Geízae Regís Stephaní progenitoris nostri, qua de more gentis Hungaricae Reges Hungariae solent coronari, per infideles - rapta detinebatur: nova corona - extitimus coronati,(446) azaz: Mivel István király atyjának, Gézának a koronáját, amellyel Magyarország magyar királyait nemzeti szokás szerint koronázni szokták, hűtlenek zsákmányként /illetéktelenül/ elragadták, új koronával koronázta meg (Tamás érsek Károly királyt).


 

Pálffy Géza: Előadás a Szent Korona első hiteles ábrázolásának történetéről

2015.02.10

 A pontos ábrázolás elkészítése Bécsben azért volt lehetséges, mert a Szent Koronát 1551. szeptember elejétől itt tartották, miután azt Ferdinánd királynak sikerült János Zsigmond erdélyi fejedelemtől többszöri próbálkozás után visszaszereznie. Igaz, ekkor lepecsételt koronaládában érkezett, de a ládát megérkezése után nyugodtan kinyithatták, mivel a koronaláda lepecsételésének speciális gyakorlatát (a magyar rendek, a két koronaőr és az udvar képviselői által közösen) csak 1608 novemberétől, II. Mátyás koronázásától vezették be. 1551. szeptember elején a Hofburgban az udvarnokok számára szűk körben közszemlére tették a koronát, majd 1553 áprilisa után lerajzolták az augsburgi Clemens Jäger számára, éppen fent említett kérésére.

 

A Szent Korona ferde keresztje

2015.02.09

 A közeli fotók alapján egyértelmű, hogy a Korona felső pantokrátor képének fém alapját előzőleg domborították, illetve homorították azért, hogy a kereszt ferdén álljon.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A Szent István koronája és kora | Hozzászólások: 0

A koronázási paláston lévő Szent Bertalan koronahímzésének változásai a restaurálás során

2015.02.05

 A  koronázási paláston található Szent Bertalan koronadísze eredetileg ferde volt. A sorozatos restaurálások során eltűnt. A koronával együtt, ami maradt, az egy sapka.

 

Révész Éva: Kora Árpád-kori keleti kereszténység kezdete Magyarországon

2015.02.03

 A tanulmány a következő történelmi igazságokat bizonyítja be:

1. Bizáncban először Bulcsú vezér, majd Gyula fejedelem is megkeresztelkedett görögkeleti rítus szerint.

2. Sarolt, Gyula fejedelem lánya - aki szintén görögkeleti keresztény volt - hatására vette fel férje, Géza fejedelem a keresztény vallást.

3. A Szent Koronát Bizáncból ezek a vezérek hozták Magyarországra, Konstantin császár ajándékaként Géza fejedelem számára.

4. Szent István király anyja Sarolt volt, aki belehalt a szülésbe.

5. Géza fejedelem 984-ben feleségül vette lengyel Adelhaidot. Ő lett a Koppány-lázadás idejére Géza özvegye.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A Szent István koronája és kora | Hozzászólások: 0

A Szent Korona sérüléseinek és átalakításainak krónikája

2015.01.22

 Németh Zsolt/fizikai tudományok kandidátusa/: A Szent Korona sérüléseinek és átalakításainak krónikája c. könyvének ismertetője. „Az I. fejezetben geometriai és analitikai eszközök alkalmazásával, az olvasó által képileg követhető módon igazolom, hogy a Koronán lévő három uralkodókép más kéz alkotása, mint az abroncs biztosan eredeti zománcképeié, sőt, hogy a két bizánci császárképet nem az készítette, mint Geóbitzászét. Ennek egyenes következménye, hogy a Mű készülése nem datálható a három uralkodókép segítségével mindaddig, amíg nem igazolja valaki, hogy elsődlegesek a Koronán.” 

 

Imre király "Intelmek" fiához III. Lászlóhoz

2015.01.15

 Nem Szent István írta az "INTELMEK"-et fiához, Szent Imréhez. Azt állítom, hogy az „Intelmek” szövegezése noha valóban királyi utasításra történt, korabeli, csak nem Szent Istvántól, hanem száz évvel későbbről, Imre királytól való fiához III. Lászlóhoz.

 

Feltételezés Álmos fejedelem kievi palotájáról

2014.12.29

Egy történész állítása szerint Álmos fejedelem palotája található Kievben. Másik történész cáfolja ezt.