Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az USA elemzői szerint fő ellenfele Kína, ezért meg kellene megbontaniuk a Moszkva-Peking tengelyt

 

Putyin ördögi szövetséget sző - a Nyugat egyszer már hibázott

Rendkívüli veszélyt rejt magában, hogy a Nyugat legyint Moszkva és Peking bimbózó barátságára. Szakértők szerint még nem késő éket verni a két ország közé, ám ha ez nem történik meg akkor a nyugati világrendet megkérdőjelező erőközpont jön lét. Az USA egyszer már nagyot hibázott az orosz-kínai viszony megítélésében.

Komócsin Sándor, 2018. augusztus 12. vasárnap, 18:01

 

www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/putyin-oroszorszag-kina-szovetseg.667728.html

A hírszerzés hatalmas fiaskóit összegyűjtő évkönyvekben előkelő helyen szerepel, hogy az amerikai titkosszolgálat képtelen volt időben felismerni a Szovjetunió és Kína között növekvő feszültséget az 1950-es, 1960-as években - kezdi cikkét Jamil Anderlini a Financial Times (FT) publicistája.

A CIA néhány "eretnek" elemzője ugyan már az ötvenes években jelezte, hogy számos bizonyíték utal a két kommunista nagyhatalom közti feszültség éleződésére, de az egymást követő washingtoni kormányok legyintettek rájuk, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy a kommunista blokk széthasadhat. Csak az 1969-es mandzsúriai határháború idején ismerték fel, mekkorát tévedtek.

Ugyanaz a helyzet

Ma ugyanezt a hibát követhetik el ellenkező előjellel: kizártnak tarthatják egy tartós, soros orosz-kínai szövetség kialakulását. Jim Mattis amerikai védelmi miniszter júniusban például arról beszélt, hogy e két országnak több közös érdeke van az USA-val, mint egymással. Ezzel annak a dogmának adott hangot, hogy az oroszok és a kínaiak sose lesznek barátok.

Pedig Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő számos jelét adja annak, hogy sokra értékelik egymást. Hszi 2013-as hatalomra kerülése óta 26-szor találkoztak. Putyin odafigyel rá, hogy gratuláljon kínai kollégájának a születésnapján, Kína kitüntette Oroszország első emberét. A két autokrata vezető mindezzel nem pusztán üres színjátékot játszik - véli az FT publicistája.

Ki a nagy testvér?

Az orosz fél egójának nem tesz jót, hogy megfordult a viszonya Kínával szemben. Korábban Moszkva játszhatta a nagy testvér szerepét, míg ma Peking teheti ezt, miután az orosz gazdaság a tizede a kínainak. Pekingben figyelnek erre: mindig egyenlő felek együttműködéséről beszélnek, ha az oroszokról van szó és bőkezű üzleteket kínálnak Putyin bizalmasainak.

A felek gazdasági kapcsolatának alapja, hogy Kína a világ legnagyobb olajimportőre, míg Oroszország az egyik legnagyobb exportőr. Peking jelentős összegeket fektet az orosz olaj- és gáziparba. A szárazföldi kapcsolat nagyon fontos előny, ugyanis a tengeren szállított energiahordozó útját könnyen elzárhatja az USA haditengerészete valamelyik nagy forgalmú tengerszoros blokádjával.

Szoros kapcsolatok

Még fontosabb azonban a felek közti katonai együttműködés. A kínai hadügyminiszter tavaszi moszkvai látogatásán azt mondta, hogy demonstrálni akarják az USA-nak a két ország közti szoros katonai együttműködést. Az oroszok eddig nem adták el legfejlettebb fegyvereiket a kínaiaknak, ám ezt a korlátozást megszüntették. A kínai hadsereg májusban rendszeresítette a legmodernebb orosz harci repülőt.

További fontos kapcsolat Moszkva és Peking között az ideológiai hasonlóság. Sem Putyin, sem Hszi nem szereti a képviseleti demokráciát - erős emberek, autokraták, akik attól tartanak, hogy az USA valamilyen színes forradalom, civil lázadás támogatásával megbuktatja őket.

Erősödő szövetségük alapja inkább az USA és az amerikai világrend utálata, mint a közös érdekek. És ez az ami esélyt ad a washingtoni vezetésnek arra, hogy éket verjen közéjük - hangsúlyozza az FT cikkírója, aki szükségét is látja ennek.

Mi történt?

Szerinte a kínai-szovjet ellentét figyelmen kívül hagyása vezetett el ahhoz, hogy az úgynevezett dominóhatás-elmélet - mármint, hogy a kommunizmus úgy terjedhet el a világon, hogy egymás után jut hatalomra az országokban, dominóként döntve el azokat - dogmává vált. Erre hivatkozva keveredett bele az USA a vietnámi háborúba.

Ha hetvenes évek elején végrehajtott, Nixon-féle kínai nyitás egy évtizeddel hamarabb történik, el lehetett volna kerülni a kínai kulturális forradalom és a vietnámi háború vérontását - véli Anderlini.

Az USA fő ellenfele a Kína, amely gazdaságilag képes felvenni vele a versenyt. Ezért a oroszok oldalán kellene megbontani a Moszkva-Peking tengelyt. A jelenleg folyó vizsgálatok a 2016-os elnökválasztás orosz manipulálásával kapcsolatban lehetetlenné teszik ezt, de ha egyszer lezárulnak - és Donald Trump elnök helyét átveszi valaki a Fehér Házban -, akkor a washingtoni adminisztrációnak szembe kell nézni a jelenlegi világrendet fenyegető orosz-kínai szövetség lehetőségével.

A fotó forrása: Mikhail Klimentyev/AFP

KÍNA

OROSZORSZÁG

MOSZKVA

PEKING

SZÖVETSÉG

GAZDASÁG

HADSEREG

HSZI CSIN-PING

VLAGYIMIR PUTYIN