Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Global Times interjúja Szergej Glazievvel, Putyin kereskedelmi főtanácsadójával: “ha kell, ejtjük a dollárt”

 A Global Times interjúja Szergej Glazievvel, Putyin kereskedelmi főtanácsadójával: “ha kell, ejtjük a dollárt”

 

KULVILAG.HU2018-07-24

GLOBAL TIMES

Az eredeti interjút az angol nyelvű kínai lap a Shanghai Cooperation Organisation (SCO; Sanghaji Együttműködési Szervezet) 2018-as gyűlésén készítette a pekingi Renmin Egyetemen.

Global Times (GT): az Egyesült Államok új vámokat és tarifákat vezetett be Kína, Oroszország és számos más ország termékeivel szemben. Hova vezet ez a kereskedelmi feszültségkeltés?

Glaziev: Az egész kereskedelmi feszültség alapja a nyugati gazdaságok stagnálása: rengeteg pénzt ölnek spekulációs műveletekbe, ez pedig aláássa a pénzügyi ágazataikat. Az Egyesült Államok a protekcionista intézkedéseivel akarja megőrizni vezető pozícióját, de ezekkel csak Kína, India, Oroszország és más nemzetek egymás közti kereskedelmét élénkíti és erősíti meg. Ha erősítjük együttműködésünket az SCO keretein belül, és egyre inkább elhagyjuk az amerikai dollárt, mint fizetőeszközt, akkor az amerikai nyomás eljelentéktelenedik.

GT: Az orosz-kínai kereskedelem értéke idén várhatóan eléri a 100 milliárd dollárt, ami történelmi csúcsot jelent. Mi a következő cél?

Glaziev: Nos, talán a 200 milliárd dollár? Komolyabbra fordítva a szót, az elsődleges cél a két ország együttműködésének magasabb szintre emelése, hisz ne feledjük: a kereskedelem ugyan fontos, de csak egy a partneri viszony pillérei közül. Közös konzorciumokat kell létrehoznunk, új kutatás-fejlesztési intézményeket alapítanunk, utóbbiak szerepe különösen az avionika területén kiemelt fontosságú. A kereskedelem csak a felszín – ha hiányoznak az alapjául szolgáló mélyebb stratégiai együttműködések, akkor maga a kereskedelem is sérülékenyebb.

GT: Figyelembe véve az Oroszország távol-keleti régióiban végbement új fejlesztéseket, mely területek lehetnek a legsikeresebbek a kínai-orosz együttműködésben?

Glaziev: Az együttműködésünk a kölcsönösen egyszerűbben működtethető területeken már most is kifejezetten gyümölcsöző, ilyenek a fa-, arany-, gáz- és olajkereskedelem is. Elengedhetetlen azonban, hogy fejlesszük a feldolgozóipart, mert nagyobb hozzáadott értékű termékeket kell előállítani a versenyképesség érdekében, ezért is keressük a kínai technológiai cégeket ez ügyben. Oroszország bőségesen tud energiát, területet és nyersanyagokat biztosítani számukra. A másik kulcsfontosságú kérdés a hajózási csúcstechnológia fejlesztése, amihez szintén rengeteg tőke kell. Óriási az igény új kikötők és logisztikai központok létesítésére is.

GT: Ismert tény, hogy Kína befolyása növekvőben van az egész Távol-Keleten, amit egyre erősödő szkepticizmus övez. Oroszországot nem aggasztja ez?

Glaziev: Tagadhatatlan, hogy a közelmúltban is több félreértést okozott, de ezeknek elejét tudjuk venni, ha többek közt közös beruházásokkal növeljük a kölcsönös bizalmat és egymás alaposabb megértését. Ez alatt azt értem, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett közös tudományos projekteket kell indítanunk, továbbá a médiának is nagy erőkkel kell dolgoznia azon, hogy bemutassa az együttműködés pozitívumait. Hiába érkezik egyre több üzletember és turista; csak az elmúlt két évtizedben kétmillió orosz költözött el a föderáció távol-keleti részéről. Ha aztán a Bajkál-tó környékén megjelenik több millió kínai, az egyértelműen társadalmi feszültségekhez fog vezetni. De ha világszínvonalú utakat, szolgáltatásokat, szállodákat és éttermeket építünk ki, akkor mindketten jól járunk. Vegyük például Hajnant (Hajnan kínai trópusi sziget és turistaparadicsom – a szerk.), ahova orosz turisták járnak – tart tőlük bárki is? Persze, hogy nem, sőt szívesen látják őket.

GT: Vannak olyan szektorok, amelyek zártak a kínai cégek előtt Oroszország távol-keleti részén?

Glaziev: Általános szabályozás van érvényben, amely minden országra vonatkozik, tehát Kínára is. Ilyen például az idegen halászati tevékenység tilalma, de ez sem Kína ellen hozott intézkedés, egyszerűen védjük a magunk halászati régióit, ahogy a világ összes többi országa is teszi. Idetartozik a bányászat is: csak olyan vállalat folytathat bányászati tevékenységet Oroszországban, amelynek orosz partnere van; mindegy, hogy melyik országból érkezik az adott cég.

GT: Az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is számos szankciót tart fenn Oroszországgal szemben. Ebben a helyzetben mit tehet az orosz kormány a belső gazdaság fejlesztése érdekében?

Glaziev: Elsősorban azt próbáljuk megértetni amerikai kollégáinkkal, hogy a szankciók nem célravezető eszközök. S persze hogy le tudunk ülni egymással, és át tudjuk beszélni a különbözőségeinket, továbbá értésükre akarjuk hozni azt is, hogy az orosz intézkedések kiegyensúlyozottak és egyáltalán nem agresszívak. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok építése és a diplomácia útján kell megoldani a konfliktusokat, semmiképpen sem szankciók által. Amennyiben azonban nem szűnik az amerikai agresszió Oroszországgal szemben, akkor készek vagyunk elhagyni a dollárt, mint a nemzetközi kereskedelem elszámolóvalutáját: a szankciók a dollárt kifejezetten veszélyes, toxikus pénzzé teszik. Az amerikai kormány intézkedései így nemcsak az orosz, hanem a külföldi cégeknek is kárt okoznak. Ha tehát az Egyesült Államok továbbra is semmibe veszi a nemzetközi törvényeket és a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) szabályait, akkor Kínával, és az amerikai politika többi áldozatával közösen megszabadulunk a dollártól.

GT: Hogy látja, enyhülni fognak a szankciók rövid- és középtávon?

Glaziev: Nem hinném, sőt amit tapasztalunk, az éppen az ellenkezője. Egyes amerikai döntéshozók nem értik korunk valóságát, és azt hiszik, hogy a hegemóniájuk fenntartható, hogy egyetlen szuperhatalomként diktálhatnak minden más nemzetnek. Képtelenek belátni, hogy a  világ megváltozott, ők pedig már nem világelsők. Az olajiparban és a nyersanyagtermelésben, de már a csúcstechnológiájú termékek előállításában sem.

GT: Miként értékeli Dél-Korea azon törekvését, hogy új vasútvonalak és csővezetékek építésével közvetlen kapcsolatot létesíthessen Oroszországgal, így növelve a gazdasági integrációt az északkelet-ázsiai térségben?

Glaziev: Ennek megvalósíthatósága a térség politikai stabilitásán múlik. Senki sem fektet be olyan területeken, ahol háborús feszültség áll fenn. Az Egyesült Államok akadályoz minket abban, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessünk és közös terveket dolgozhassunk ki. Könnyen teszik, hiszen egyáltalán nem aggasztja őket egy potenciális háború ebben a régióban – egyenesen vágyhatnak is rá. Az sem véletlen, hogy állandóan nyomást gyakorolnak a dél-koreai és a japán félre egyaránt. Amennyiben viszont megoldódik a politikai krízis, az elképzelés megvalósíthatóvá válik, csak az marad a kérdés, hogy ki vállalja a nagyobb gazdasági kockázatot – úgy vélem, ez Dél-Korea feladata lesz, hiszen elsősorban nekik van szükségük az említett kapcsolódási módokra. Utánuk persze Észak-Korea következik, akiknek ez óriási lehetőséget jelent, mert a gazdasági együttműködés – mint mindig – békéhez és fejlődéshez vezetne.

kulvilag.hu/azsia/a-global-times-interjuja-szergej-glazievvel-putyin-kereskedelmi-fotanacsadojaval-ha-kell-ejtjuk-a-dollart